A kérdés egyre gyakrabban hangzik el, nem véletlenül, hiszen az egészségügy olyan központi téma, amely mindenkit érint élete valamely szakaszában. Ha figyelembe vesszük, hogy a legfrissebb egészségügyi felmérés alapján a magyar lakosságnak 42 százaléka - saját állítása szerint - valamilyen krónikus betegségben szenved, és a globális irányzat is az, hogy 2100-ra a fejlett világ fele lesz krónikus beteg, akkor nem hiábavaló az aggodalom. Kellenek a jó orvosok.
A megkérdezett amerikai orvosok 91 százaléka válaszolta, hogy az orvosok általában azért tesztelik és kezelik túl pácienseiket, mert védik magukat az esetleges műhibaperektől.
Az orvosok munkájuk során rengeteg idegennel kerülnek kapcsolatba naponta. De hogyan kell viselkedniük, ha interneten adnak tanácsot betegeiknek?
Az orvosoknak a dohányzás elleni és a biztonsági öv használata melletti tanácsadás mintájára figyelmeztetniük kellene betegeiket, hogy ne küldjenek szöveges üzeneteket és ne használják mobiltelefonjukat autóvezetés közben - írja egy amerikai orvos a New England Journal of Medicine című szaklap legfrissebb számában.
A MedIQ blog szerzője úgy véli, egy betegség megállapításában a páciensnek is nagy felelősége van, nem csak az orvosnak.
A múlt hónap végén Budapesten 24 óra leforgása alatt három sikeres szívátültetés zajlott le. A Zalai Hírlap interjúja az egyik beteg feleségével.
Magasra csaptak az indulatok az Egyesült Államokban, ahol Barack Obama amerikai elnök egészségügyi programjának kongressusi jóváhagyásáért küzd. Ha bevezetik, a jelenleg biztosítás nélkül élő közel 50 millió amerikai is részesülhet az egészségügyi védőháló áldásaiban. A CNN körbenézett a világban, hol mennyi ráfordításból, mennyire hatékony a közegészségügy.
Miközben a magyarországi orvosok túlnyomórésze úgy érzi, munkáját az állam nem becsüli meg kellően, 7-8 százalékot kitevő kicsiny hányaduk fejedelmi módon megél a hálapénzekből és a gyógyszercégek által fizetett juttatásokból. A megcsontosodott rendszerből a friss diplomások legszívesebben külföldre menekülnének.
