Miközben egyre többen találgatják, mi jöhet Vlagyimir Putyin után, az ukrajnai háború már most átformálja a világpolitikai erőviszonyokat. Közben ukrán férfiak ezrei vállalnak halálos kockázatot, hogy elkerüljék a frontszolgálatot, a világbajnokság pedig újra összemossa a sportot és a politikát. Nemzetközi lapszemle.
Meaghan Mobbs, Keith Kellogg nyugalmazott tábornok három gyereke közül az egyik, Donald Trump feltétlen híve. Már 2016-ban kampányolt neki, és most azt nyilatkozta a The Timesnak: 95 százalékban egyetért azzal, amit az elnök tesz, de tart attól, hogy a háború ügyében Putyin orosz elnök miatt lejáratja magát.
Az európaiak Trump elnök forgatókönyvét használják fel a politikai tájkép megváltoztatására.
Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök kijelentette, hogy a Times szerkesztői „legitim katonai célpontok”, miután a lap „legitim védelmi cselekménynek” minősítette Igor Kirillov orosz altábornagy meggyilkolását Ukrajna részéről.
A kegyelmi botrányt szinte csak a Novák Katalin karrierjében bekövetkezett kis döccenőként aposztrofáló cikk ódákat zeng a magyar családpolitikáról.
Benjamin Netanjahu egyszerre igyekszik véget vetni a politikája elleni hatalmas tömegtiltakozásoknak, megbékíteni saját, szélsőjobbos minisztereit, továbbá megakadályozni a Hamász újrafelfegyverkezését, írja Yaakov Katz, a jeruzsálemi független The Jewish People Policy Institute vezető munkatársa.
A brit lap kiemeli, hogy a szlovák miniszterelnök fel akarja számolni azt a rendőri hivatalt, amely a magas szintű korrupciós ügyeknek igyekszik utánajárni.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
A brit lap tudósítója az ungvári és az Ungváron tartózkodó fiatalok életéről ír beszámolójában: van, aki nyugatra készül, van, aki egyszerűen csak szórakozni akar, és nem háborúzni.
Stockholm hónapokon át mocskos alkudozásra kényszerült Magyarországgal és Törökországgal, hogy bekerülhessen a katonai szervezetbe. A csatlakozás alapvető geopolitikai fordulatot jelent, hiszen két évszázados semlegességnek vet véget, és bár nem katonai nagyhatalomról van szó, fontos a NATO-nak az erősítés az északi szárnyon.
Edward Lucas, a lap szerzője többek közt arról ír, az Egyesült Államok világpolitikai vezető szerepének vége.
A brit lap hozzáteszi, nem ez az egyetlen probléma, amivel Európának meg kell küzdenie, és összességében Brüsszelnek szembe kell néznie azzal, hogy a kontinens válságban van.
Több szempontból is kritikus helyzetbe került Ukrajna, írja a brit lap szerkesztőségi állásfoglalása.
Hirtelen úgy néz ki, hogy Törökország jobban érti a világot, írja a brit lap elemzője.
Max Hastings, a Daily Telegraph korábbi főszerkesztője szerint a németek továbbra sem csinálnak semmit sem, a franciák pedig csupán igen keveset.
Kemény kommentárban szedte szét Boris Johnsont a Downing Street 10. egyik tanácsadója.
Az új brit uralkodó a 90-es években járt először Erdélyben, zalánpataki házát a 2000-es évek közepén vásárolta meg Kálnoky Tibor ingatlanfejlesztő segítségével, írja a Times.
A vezérigazgató állásába kerülhet, hogy sokáig késlekedett a héten kirobbant, és azóta eszkalálódott ügy rendezésében, írja Oliver Craig, aki jól ismeri a kommunikáció világát, mivel dolgozott a brit közszolgálati médiánál, majd hat éven át volt a konzervatív miniszterelnök, David Cameron sajtófőnöke.
A brit lap szerkesztőségi vezércikke szerint Ukrajna kiemelt támogatásával Varsó olyan példát mutat, amit a többi országnak is követnie kell Európán.
Ha Lengyelország meg akarja lovagolni a lehetőséget, hogy nagy játékos legyen a kontinensen, akkor ki kell tartania hadserege erőteljes korszerűsítése mellett, és el kell érnie, hogy az USA méltányolja szerepét tényleges frontállamként, írja a konzervatív brit lap diplomáciai elemzője, Roger Boyes.
