Chris Rapley professzor, a brit Antarktisz-kutató Társaság igazgatója szerint a túlnépesedés olyan környezeti probléma, amelyet egyelőre nem vesznek túl komolyan, azonban ha nem kezdenek el vele időben foglalkozni, számos eljövendő generáció életét keserítheti meg.
„Ha elfogadjuk, hogy az emberiség ökológiai „lábnyoma”, amelyet a bolygónkon hagy, komoly probléma, márpedig erre rengeteg bizonyítékot lehet felmutatni – fogalmaz írásában Rapley –, akkor a racionális döntés az lenne, hogy különféle megszorításokkal az egy főre eső ökológiai lábnyom méretét csökkenteni kellene, valamint a túlnépesedés kérdésével is foglalkozni kell.”
Rapley szerint számos tanulmány alátámasztja, hogy az emberiség fenntarthatatlan tempóban éli fel a Föld természeti kincseit, ennek ellenére a különféle környezetvédelmi fórumokon és csúcstalálkozókon szinte alig beszélnek a témáról. A professzor maga is elismeri, hogy a népességszabályozás kényes kérdés, amely felett ott lebek az erőszakos kontroll, sőt, akár az eugenika árnya is.
A szakember szerint a túlnépesedés a napjainkban is tapasztalható környezeti változások egyik előidézője, amelyre lényegesen több figyelmet kellene szentelni. Ennek ellenére nem kínált megoldást arra, hogy miként lehetne megfordítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként 2050-re a Föld jelenlegi 6 milliárdos lakossága 8-9 milliárdra növekszik az előrejelzések szerint.
„Amíg nem születik elfogadható kompromisszum a témát illetően, a montréalihoz hasonló, környezettel kapcsolatos csúcstalálkozókon legfeljebb mérsékelt sikereket lehet elérni, amelyek csupán kis mértékben lesznek pozitív hatással az eljövendő generációk életének minőségére, így azok kivédhetetlenül és önhibájukon kívül szenvendnek majd ezektől a környezeti változásoktól."
„Ha elfogadjuk, hogy az emberiség ökológiai „lábnyoma”, amelyet a bolygónkon hagy, komoly probléma, márpedig erre rengeteg bizonyítékot lehet felmutatni – fogalmaz írásában Rapley –, akkor a racionális döntés az lenne, hogy különféle megszorításokkal az egy főre eső ökológiai lábnyom méretét csökkenteni kellene, valamint a túlnépesedés kérdésével is foglalkozni kell.”
Rapley szerint számos tanulmány alátámasztja, hogy az emberiség fenntarthatatlan tempóban éli fel a Föld természeti kincseit, ennek ellenére a különféle környezetvédelmi fórumokon és csúcstalálkozókon szinte alig beszélnek a témáról. A professzor maga is elismeri, hogy a népességszabályozás kényes kérdés, amely felett ott lebek az erőszakos kontroll, sőt, akár az eugenika árnya is.
A szakember szerint a túlnépesedés a napjainkban is tapasztalható környezeti változások egyik előidézője, amelyre lényegesen több figyelmet kellene szentelni. Ennek ellenére nem kínált megoldást arra, hogy miként lehetne megfordítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként 2050-re a Föld jelenlegi 6 milliárdos lakossága 8-9 milliárdra növekszik az előrejelzések szerint.
„Amíg nem születik elfogadható kompromisszum a témát illetően, a montréalihoz hasonló, környezettel kapcsolatos csúcstalálkozókon legfeljebb mérsékelt sikereket lehet elérni, amelyek csupán kis mértékben lesznek pozitív hatással az eljövendő generációk életének minőségére, így azok kivédhetetlenül és önhibájukon kívül szenvendnek majd ezektől a környezeti változásoktól."