A megkérdezettek 60 százaléka szerint sokan túlzásba viszik a klímahasználatot, és bár 42 százalék egyetért azzal, hogy túl sok energiát fogyasztanak ezek a készülékek, a megkérdezettek 63 százaléka választja a hűsölésnek ezt a formáját – derült ki egy korábbi villámkutatásból. A felmérés szerint a klímát használók közül a legtöbben az autóban – zömében férfiakról van szó – kapcsolják be a légkondicionálót, de minden második ember a munkahelyén vagy az iskolában, és minden negyedik otthon is működteti a készüléket. A klímahasználattal kapcsolatos attitűdök nemek szerinti bontásban is eltérést mutatnak: az egészségre káros hatás miatt inkább a nők aggódnak, míg a férfiak közt többen vannak, akik szükségesnek tartják a használatát. Így az erősebb nem körében jellemzőbb az a vélemény, hogy a légkondicionálók megérik az árukat, és hogy nélkülük elviselhetetlen lenne a hőség.

Új szót tanultak meg az orvosok: klímareuma

AP

Egy biztos, az utóbbi időben egy új tünetcsoporttal gazdagodott a szakorvosok praxisa, a klímaberendezések okozta panaszokkal. Jócskán megszaporodott azoknak a száma, akik a hideg levegő miatti panaszokkal jelentkeznek. Manapság száz emberből tizenöten-húszan annak köszönhetik kellemetlen panaszaikat – főleg a nyakat és vállat érintő izomfájdalmak, izomkötöttség –, hogy naponta, akár többször is nagy hőmérsékletkülönbségnek teszik ki a szervezetüket. De az is igaz, hogy az így elszenvedett hidegsokk csak egyik oka az izmokban jelentkező fájdalmaknak, az állandó stressz nem várt eredménye is jó eséllyel valamilyen mozgásszervi nyavalya lehet.

A nem megfelelően használt légkondicionálók a mozgásszervi elváltozások mellett légúti panaszokat is okozhatnak, leginkább a helyiség száraz levegője miatt. Így jelentkezhet légszomj, kiszáradhat a szem, a torok és az orr nyálkahártyája. Mindemellett jelentkezhet még fejfájás, szédülés, fülzúgás és kimerültség is. Sokak tapasztalhatnak megfázásos, allergiás tüneteket, vagy akár kötőhártyagyulladást és fogfájást is. Ha a hideg levegő közvetlenül ér minket, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. A tartós vagy állandó jelleggel visszatérő hideghatásnak krónikus megbetegedés lehet a vége. Természetesen egyénenként változó, ki mennyi hidegmennyiséget képes tolerálni, ám alapvetően senkinek nem használ, ha naponta többször is nagy hőmérsékletkülönbséget kell elviselnie, gyermekeknek és az idősebbeknek pedig végképp nem tesz jót. Egy korosabb ember alapbetegségét súlyosbíthatja a klíma hidege, míg a gyerekeknél a korán kialakuló izomkötöttség segítheti elő a későbbi degeneratív mozgásszervi megbetegedések kialakulását.

A száraz levegő a bőrünket sem kíméli. A "szárító" hatás ellen bőséges folyadékkal, hidratáló krémekkel védekezhetünk. Ha klímatizált helyen dolgozunk, vagy épp vásárolunk, érdemes magunkkal vinni vékony kardigánt, pulóvert, minél kisebb esélyt hagyva a megfázásra, de C-vitaminnal is erősíthetjük védekezőrendszerünket.

flickr.com/asco

A klimatizált helyiség levegőjének pozitív hatása is lehet, mivel a berendezés ugyanazt a levegőt forgatja folyamatosan, nem cserőlődik frissel – ez pedig igazi bónusz lehet az allergiásoknak. A kintről érkező allergének nem jutnak be, illetve a helyiségben lévőket a légkondicionáló pollenszűrője kiiktatja. Ugyanakkor e zárt rendszer jelentheti az egyik legnagyobb veszélyt is. Amennyiben nem kellően tiszta a szűrőrendszer, könnyen elszaporodhatnak benne a baktériumok, vírusok és gombák. Igen ritka, de annál veszélyesebb lehet a legionárius-betegség és a szisztémás gombafertőzés, melyek kórokozói a légkondicionáló rendszerében megtelepedve és a levegőbe jutva okozhatnak kellemetlenségeket.

Legionárius-betegség és gombák

A legionárius-betegséget a levegőbe kerülő fertőzött vízcseppek okozzák, de a tünetek jó eséllyel csak akkor keserítik meg mindennapjainkat, ha más rizikótényező is fennáll, mint például dohányzás, immunhiányos állapot vagy cukorbetegség. A betegség pár napos lappangási időt követően influenzához hasonló tünetekkel – magas lázzal, felfájással, köhögéssel, izomfájdalommal – kezdődik, a tüdőben okozva gyulladásos folyamatokat. A diagnózishoz elengedhetetlen a baktérium kitenyésztése a testnedvekből és a vérből. A kezelés pedig általában antibiotikumkúra.

A gombafertőzés még gyakoribb lehet, és egyszerre több gombafaj is okozhat fertőzéseket, amelyek szintén a legyengült szervezeteket, a krónikus betegségben szenvedőket  betegíthetik meg. A gombák spórája a légutakba jutva, főleg alsólégúti megbetegedést és tüdőgyulladást okoz. A radiológiai vizsgálat során nem lehet egyértelműen eldönteni a fertőzés okát, ezért fontos a vérből történő gomba antigének kimutatása. Ha ez nem jár sikerrel, akkor a tüdőből szövettani mintavételt kell venni. Fontos, hogy a kezelést mielőbb elkezdjük, a gomba ugyanis megtámadhatja a szívet, a vesét, a szemeket és akár agyhártyagyulladást is okozhat.

AP

Természetesen nem kell lemondanunk a klímáról, csak megfelelően kell használni. Az ideálisan beállított klímaberendezés 6-8  fokkal alacsonyabb hőmérsékletet ad a kintinél. Fontos, hogy a berendezést megfelelően karbantartsukk és tisztítsuk, cseréljük a szűrőket, és az is lényeges, hogy a hideg levegőt ne közvetlenül a testre irányítsuk. Azonban, ha már kialakultak klímareumás tünetek, azokra jó hatásúak lehetnek a különböző balneo- és fizioterápiás kezelések, a légúti megbetegedésekre pedig a különböző szaunák rendszeres használatát ajánlják.

Jó, ha azt is tudjuk, hogy ezek a berendezések igazi energiafalók. Ha éppen vásárlás előtt állunk, érdemes alaposan körülnézni a piacon, ebben az esetben is igaz, nem mindig az akciós és olcsóbb termék a jobb. Fontos figyelembe venni az ár, energiafogyasztás mellett a szűrő jellegét is.