A női szexualitást sokáig a titokzatosság övezte, a téma kiismerhetetlensége még Sigmund Freudot is reménytelenséggel töltötte el, a női szexualitásról csak mint egy térkép fehér foltjairól írt. A tudatlanság azonban később is megmaradt. Bő húsz évvel ezelőtt Lucille Blum New York-i pszichoterapeuta 68 nőt kért meg, hogy rajzolják le saját külső és belső nemi szerveiket, s igen megdöbbentő eredményeket kapott. A nők több mint fele elfelejtette, hogy van csiklója, ráadásul e tekintetben a fiatalabb résztvevők tudatlanabbnak mutatkoztak idősebb társaiknál – idézi Jelto Drenth holland szexológus, szexuálpszichológus A világ eredete – Tények és mítoszok a vagináról című könyvében a sajátos kutatást. A szerző a szexualitás témakörét övező tabukkal igyekszik leszámolni, így kezdett el vizsgálódni azzal kapcsolatban is, leginkább milyen szavakkal illetjük a női nemi szervet.

A szerző okfejtésében arra a következtetésre jut, hogy a női nemi szervet övező titokzatosság eredhet szegényes szókincsünkből is. A vagina vagy a hüvely szó elsősorban az orvos és a beteg közti párbeszédben használatos, szerelmesek ritkán említik egymás közt. A külső részek szabatos megnevezése a vulva volna, de ha a nők panasszal fordulnak az orvoshoz, sosem ezt a latin szót használják, leszámítva talán az angol nyelvterületeket. Vannak, akik e szervekre összefoglalóan a szeméremajkak kifejezéssel utalnak. További kavarodást okoz, hogy néhányan a nagyajkakat egyáltalán nem tekintik önálló területnek, megint mások egyszerűen csak a lágyék kifejezést használják.

A nemi felvilágosítással foglalkozók közül sokan ellenzik a szeméremajkak megnevezés használatát, mert úgy vélik, ezzel csak megerősítjük a témát övező tabukat, és a női szexualitás már e szóhasználat miatt is el van átkozva. Az újabbi szavak, mint például az örömajkak viszont nemigen terjedtek el – és ezt talán nem is bánják olyan sokan.

Időtlen idők óta léteznek eufémisztikus kifejezések is, amelyeket a szülők hangoztatnak előszeretettel, ha lányuknak el akarnak mondani ezt-azt a testi tudnivalókról. Az odalent nem túl találó, a hátsó feled meg az elülső feled legalább minimális megkülönböztetést tesz lehetővé. A punci szó a mai szülők és lányok közti érintkezésben már talán nem annyira számít tabunak, mint évtizedekkel ezelőtt, de a kommunikáció gördülékenysége mindenképpen elvész, amikor a lányok abba a korba lépnek, hogy már magukra zárják a fürdőszoba ajtaját. A csikló szó aligha hangzik el a felvilágosító beszélgetések során, és emiatt  a lányok sokkal felkészületlenebbül kezdik el a nemi életet, mint a fiúk. A gyerekek közti beszélgetésekben azonban mindig sokkal több mindenről esik szó.

"Nem tudom, a nők közül hányan nevezik meg konkrétan ezeket a területeket – akár önmaguk, akár kedvesük előtt" – fakad ki a szerző, majd belátja, a tabuk léte mindig feszültséget jelent, de ezek akár jótékonyak is lehetnek. A fiúknak például erotikus cselekvéssel ér fel, ha trágár szavakat véshetnek kerítésekre, WC-ajtókra. És vannak felnőtt férfiak, akik intim pillanataikban sikamlós szavakat mondogatnak, így tartva fenn izgalmukat. De hogy fest ez a nőknél? A szexológus saját közvélemény-kutatása alapján az derült ki, hogy számos nő még saját használatra is inkább az eufemikus kifejezéseket részesíti előnyben.

A szező és műve

nyitottkonyv.hu A szerző holland szexológus, szexuálpszichológus. A világ eredete. Tények és mítoszok a vagináról című könyve eddig 15 országban jelent meg.

Hogy a legegyértelműbb szavaink tabunak számítanak, az azzal is összefügghet, hogy e kifejezések gyakran szerepelnek káromkodásokban. A női (akárcsak a férfi) nemi szervet gyakran használjuk kifejezetten erős kifakadásokban. Sőt, az előbbi még durvábbnak is tűnik olykor.

Azokban az országokban például, ahol a csikló eltávolítása élő tradíció, a csikló szó a legrondább káromkodásokban szerepel. Egyiptomi iszlám fundamentalisták például a csikló anyja kifejezéssel illetik a fehér turistanőket, s a legdurvább dolog, amit egy férfi fejéhez vághatnak, hogy az anyját vágatlannak nevezik.  

A káromkodáson túl szerencsére léteznek a női nemi szervre vonatkozó barátságosabb elnevezések is, ahogy számos, néha egészen személyes szinonimája is létezik e területeknek. A pszichológus leírja, hogy páciensei néha elmesélik, milyen szavakat használnak az ágyban, ezek a kifejezések pedig gyakran tulajdonnevek, mint például Jozef és Jozefientje.