A Fővárosi Bíróság előtt van az a kereset, amelyet Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot vezető miniszter nyújtott be a Magyar Orvosi Kamara által az idén április 1. és június 30. között zajló tagfelvételért beszedett regisztrációs díjak elmaradt visszafizetése végett – közölte a Magyar Hírlap.

A Magyar Hírlap azt írja, a birtokába került dokumentumok szerint a kötelező kamarai tagság bevezetése után a tagfelvételi eljárások közigazgatási ügyeknek minősülnek és ezekért regisztrációs díjat nem lehetett volna beszedni. A lap szerint Réthelyi májusban előzetes tájékoztatást kért a kamarától az ügyben. Felhívta arra is a MOK figyelmét, hogy a március 23-án módosított tagdíjszabályzatának a tagfelvétellel kapcsolatos megállapító rendelkezéseit ne alkalmazzák, az ilyen jogcímen beszedett díjakat fizessék vissza. A MOK június 8-án válaszolt, és vitatta a tárca jogi álláspontját, mert úgy véli, a tagfelvételi eljárás nem közigazgatási hatósági ügy, és nincs olyan szabályozás, ami a regisztrációs díj szedését jogszabálysértőnek mondaná ki.

A MOK ezután is vitatta, míg a miniszter fenntartotta álláspontját, így nem jutottak közös nevezőre. Réthelyi Miklós október elején a MOK elnökét, Éger Istvánt arra szólította fel, hogy tizenöt napon belül fizesse vissza a tagfelvételi díjakat az érintetteknek, és írásban számoljon be a befizető tagok számáról, a megfizetett regisztrációs díj összesített összegéről. Égerék október 27-én közölték a miniszterrel, fenntartják álláspontjukat, nem kívánják a tagdíjakat a tagoknak visszafizetni, és nem adták meg a beszedett tagdíj összesítését sem. A tárcavezető ezután fordult keresetével a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumához.

Fazekas István

Más botrányos ügyek is borzolják a kedélyeket a MOK körül - írja a Magyar Hírlap. Réthelyi Miklós október elején ugyanis törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményezett a szervezet tisztújítása miatt. A Nefmi szerint a MOK nem megfelelő alapszabálya akár a szervezet vezetésének legitimitását és újjászervezését is veszélyeztetheti.

Az új alapszabály alapján tartották a nyári és őszi hónapokban a területi tisztújításokat, amelyeket teljes érdektelenség követett a tagság részéről. Az országban nem volt olyan választókerület, ahol első alkalommal kellő számban megjelent volna a tagság. Volt olyan megye például, ahol a 627 tag közül mindössze tizenegy jelent meg. Az érdektelenség önmagában is felvetheti, hogy szükség volt-e a választókerületek kialakítására, de akár azt is, hogy jogszerű-e a választás.

A Magyar Hírlap cikke a Magyar Orvosi Kamarát, és annak elnökét sértő, lejárató jellegű, tényeket elferdítve közlő és valótlanságoktól sem mentes cikk jelent meg - reagált az írásra a MOK.

"Tény, hogy a Magyar Orvosi Kamara érvényes testületi határozatainak birtokában, a számára a törvény által megengedett időszakban, a nem újonnan, hanem a kamarába visszalépő tagjaitól a hatályos, és a felügyeletet ellátó minisztérium által is jól ismert és korábban nem kifogásolt alapszabály szerint regisztrációs díjat szedett" - olvasható a közleménben. "Tény, hogy a törvény változásának napjától, f. év július 1-től a regisztrációs díj szedését megszüntette. Tény az is, hogy a NEFMI az eljárást kifogásolta, és a felek jogi álláspontjának különbözősége miatt az ügy bíróság elé kerül. Változatlanul fenntartjuk jogilag megalapozott véleményünket, hogy mindenkor a hatályos törvények szerint jártunk el" - teszik hozzá.

A MOK szerint az is tény, hogy a Magyar Orvosi Kamara 103 választókerületéből egyetlen egyben a küldöttállítás kapcsán szabálytalanságok történtek. "A kamara felügyelőbizottsága saját hatáskörében az ügyben eljárt, a szabálytalanságokat feltárva azokat határozatában rögzítette, és erről valamennyi illetékest tájékoztatta. Az ügyben érintett, és intézkedésre feljogosított területi szervezet a küldött állító gyűlés megismétléséről rendelkezett a teljes jogszerűség és köznyugalom helyreállítása érdekében" - tette hozzá a kamara.

"A Magyar Orvosi Kamara visszautasít minden állítást, amely alkalmas jó hírének és a tevékenysége folytán a szakmai közéletben és a szakmapolitikában kivívott tekintélyének aláásására. Szomorú, hogy ha ezt éppen a törvény által felügyeletére rendelt állami főhatóság teszi" - írja a MOK. "Tekintettel arra, hogy a fent megjelölt cikk a kamara megkérdezése nélkül, egyoldalú állításokra alapozva jelent meg, írásban kértük a Magyar Hírlap főszerkesztőjét, biztosítson lehetőséget a kamarai álláspont hasonló körülmények között történő kifejtésére" - teszik hozzá.