Több hónapos, egyeztetésekkel kísért folyamat zárult le júniusban, amikor az Országos Tisztifőorvosi Hivatal meghozta határozatait arról, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók július elsejétől milyen kapacitásokkal és milyen területi ellátási kötelezettséggel vesznek részt a fekvőbeteg-szakellátásban - írta az ÁNTSZ.

A Magyar Nemzet és a Népszava keddi száma is beszámolt arról, hogy július 1-jétől új struktúrában működik a betegellátás, de az egészségügyi államtitkárság hétpecsétes titokként kezeli egyelőre a kórházi struktúra átalakítására vonatkozó adatokat.

A Magyar Nemzet írása szerint a közvélemény mit sem tud arról, hogy a lakóhelyéhez közeli fekvőbeteg-ellátó intézményben júliustól milyen változások lesznek, lesz-e például szülészet vagy sebészet. A lap úgy tudja, hogy még a múlt héten is zajlottak politikai egyeztetések, és történtek változások a korábbi elképzelésekhez képest, ezért is próbálja a nyilvánosságot kizárni az egészségügyi államtitkárság.

A Népszava szerint noha bizonyos egészségügyi intézmények már megkapták az újraosztás után megmaradt kapacitásaikat és területi ellátási kötelezettségüket rögzítő listájukat, egyes - például fővárosi - kórházakban még hétfőn is totális bizonytalanság uralkodott.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közleményében azt írja, február 15-én küldte meg az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (OTH) a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az azokhoz tarozó ellátási területek felosztására irányuló javaslatát.

Ennek alapján az OTH már másnap megkezdte a fekvőbeteg-szakellátási kapacitással rendelkező egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg-szakellátási kapacitásainak és az ezekhez tartozó ellátási területeknek a meghatározását.

Fülöp Máté

A szolgáltatók törvényben biztosított betekintési jogukkal élve az eljárás során keletkezett iratokat - így a GYEMSZI által javasolt területi és kapacitásbeli elosztást is - megtekintették. Ennek alapján a szolgáltatók is megtették javaslataikat, "nyilatkoztak arról, hogy azzal egyetértve vagy attól eltérve milyen kapacitással, az ellátórendszer milyen szintjén és milyen terjedelmű ellátási területen képzelik el működésüket a jövőben" - írta az ÁNTSZ.

A struktúraváltással érintett egészségügyi szolgáltatókat az OTH március végén térségenként tárgyalásra hívta. Megvitatták az ellátási területekkel kapcsolatos kérdéseket, egyes szolgáltatók között már egyezségek is létrejöttek - emelte ki az ÁNTSZ.

Az úgynevezett progresszivitási szintekről - vagyis hogy egy adott szakmában mely intézmény milyen szintű ellátásra képes, illetve lesz jogosult - az OTH a Szakmai Kollégium véleménye alapján döntött. A végleges javaslatot a GYEMSZI június 7-én küldte meg az OTH-nak, az ennek alapján döntött a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók kapacitásairól (vagyis ágyszámokról) mind az aktív, mind a krónikus ellátási formák tekintetében.

Továbbá megállapította ezen szolgáltatók ellátási területét, amely meghatározza, hogy mely településről, illetve településrészről lesz köteles betegeket fogadni. Ezen döntéseket az intézményeknek június 11-én postázták.

Az OTH a kapacitásokat és ellátási területeket érintő változásokat az új rendszer indulásától, július elsejétől honlapján is közzéteszi. Az ÁNTSZ szerint ezek a változtatások biztosítják, hogy az ország területén élők a fekvőbeteg-szakellátás alapszintjétől a legmagasabb szintig a szükséges ellátást megkaphassák, kijelöli azon intézményeket, amelyek ezen ellátásra kötelezettek.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban többször is leszögezte: az egészségügyi struktúra átalakításakor minden esetben fejlesztésről van szó. Mint fogalmazott: "nem az a lényeg, hogy hol mi nem lesz, hanem, hogy mindenki tudja, mit hol kap meg".