Évente 140 ezren halnak meg Magyarországon, 33 ezer esetben a rák valamely formája a korán jött halál oka. A lehangoló hazai adatok mellett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése sem derít jobb kedvre, a szervezet jövendölése szerint 2020-ra évi 10 millióra növekedhet – a jelenlegi hatról – a rák miatt elhunytak száma.  Így érthető, miért tekinti az orvostudomány az egyik legnagyobb kihívásnak azt, hogy megtalálja – szinte naponta érkeznek hírek az erre vonatkozó legkülönfélébb kísérletek ereményeiről – a daganatos betegségek általános és biztos gyógymódját. Vannak kezelések, gyógyszerek, termékek, amelyek pillanatnyilag is segíthetnek az embereken, de általános "csodaszer" nincs. Éppen ezért hirdetik az orvosok, hogy a legbiztosabb a megelőzés, ami hangozzék bármilyen hihetetlennül is, sokszor nagyon egyszerű dolgokon múlik.

A baj ott kezdődik, amikor valamely sejtünkben fellép egy belső információs hiba – ennek lehetnek genetikai vagy életmódbeli (egészségtelen táplálkozés, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás) okai  –, majd elszabadul a rendellenes sejtosztódás. Ha szerencsénk van, immunrendszerünk felveszi a harcot, és helyreállítja a keletkezett zavart, rosszabb esetben nem sikerül időben leállítani a rákos sejtburjánzást. Tulajdonképpen ettől a  pillanattól fogva – különösen, ha rosszindulatú sejtszaporodásról van szó – elkezdődik a visszaszámlálás. A végkifejlett azon múlik, sikerül-e időben, még az áttétek előtt felismerni a betegséget, és megtalálni a megfelelő kezelést, amellyel tünetmentessé tehető a betegség; igaz, ma már a teljes gyógyulás sem ritka.  

Egy biztos, a daganatos megbetegedések a jövőben is meghatározó okai lesznek az értelmetlen halálozásoknak, de bíztató, hogy a rák áldozatainak életkora egyre nő, azaz a fejlett országokban egyre öregebbek azok az emberek, akik belehalnak e betegségekbe. A magyar statisztikából is kiolvasható, hogy az áldozatok 65-70 százaléka 65 éves vagy öregebb, de még mindig soknak tűnik az a 30-35 százalék, amely a fiatal betegeket jelenti. 

© Túry Gergely

"Minden harmadik lehetséges rákbetegség megelőzhető egyszerű, mindennapos egészségmagatartási szabályok ismeretével és betartásával" - szögezte le megkeresésünkre Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, aki szerint bármennyire magától értetődők ezek az előírások, igenis foglalkoznunk kell velük. Így gondolja ezt a Nemzetközi Rákellenes Szövetség (UICC) is, amely az idei rákellenes világnap kulcsszavának a megelőzést választotta. Mint mondják, a világszerte évente diagnosztizált 12 millió új rákos megbetegedés 40 százaléka megelőzhető lenne. A genfi székhelyű szervezet szerint a prevenció egyik fontos, ám gyakran feledésbe merülő formája az oltás. A rákos megbetegedések közül ugyanis minden ötödik összefüggésbe hozható vírusos vagy bakteriális fertőzésekkel, amelyek közvetlenül teremtik meg a rák veszélyét vagy legalábbis növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A legismertebb példa erre a humán papillomavírus (HPV) okozta méhnyakrák és a hepatitisz B-vírus okozta májrák. A rák e két fajtája ellen már vannak védőoltások, a lehetőségeket azonban ki is kell használni. (Óriási szakadék húzódik a gazdag és a szegény országok között, a méhnyakrákos halálesetek 80 százalékát például a fejlődő országokban észlelik.) A megelőzés másik támasza az életmódváltás. A rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, a visszafogott alkoholfogyasztás, a kevésbé intenzív napozás, valamint a dohány kerülése ugyancsak csökkenti a rák kockázatát. A szövetség világszerte arra szólította fel az egészségügyi hatóságokat, hogy tudatosítsák az emberekben ezeket az összefüggéseket.

Simon Tamás szerint ránk különösen igaz, hogy olyan daganatos betegségben halnak meg nagyon sokan, amelyek megelőzhetők lennének. A világ adatait összesítő GloboCan adatbázis tanúsága szerint az évenkénti 9 ezer tüdőrákossal mi vezetjük a listát, továbbá a legnagyobb esélyünk a vastagbél- és emlőrákra van, előbbi a férfiaknál, utóbbi a nőknél a második leggyakoribb daganat. Valamenyi szóbanforgó rák könnyen megelőzhető. Nézzük, hogyan is.  

Az egészséges életmódra vonatkozó tizenkét szabály közül hat a rák megelőzésére vonatkozik, ezeket vesszük gorcső alá. Az első és legfontosabb, hogy felejtsük el a dohányzást – ha most leraknánk a cigarettát, akkor is húsz évig lennének még tüdőrákosok –, ha rászoktunk, mindent megér, hogy megszabaduljunk tőle, mégha nehéz is. (Kutatók kiderítették, hogy a nikotinhoz való ragaszkodás erősebb lehet, mint például a heroinfüggőség.) A legideálisabb persze az lenne, ha rá se szoknánk a füstölésre, ám pillanatnyilag ott tartunk, hogy a dohányzásellenes lépések ellenére is ijesztően terjed a fiatalok és a nők körében a cigarettázás. A férfiak körében végzett felmérés szerint 38 százalékuk rendszeresen rágyújt, míg 6 százalékuk azt vallotta, hogy csak alkalmanként hódol e szenvedélynek.

Ám az ijesztő adatoktól nem mindenki rémül meg, aki évek óta dohányzik, nem fogja eldobni a cigarettát, mert évente többezer ember halála hozható összefüggésbe ezen életformával. A legtöbb dohányos azzal érvel, miért hagyna fel káros szenvedélyével, amikor számos olyan példát tud mondani, amely azt igazolja, hogy több évtizedes dohányzás után is lehet egészséges az ember nyolcvanévesen is. Az orvosok erre azt mondják, szerencsés kivétel mindig akad. A statisztikák ennél kijózanítóbbak, tíz dohányos közül általában egy-kettő tüdőrákos lesz, míg a többi nem éri meg azt a kort, hogy kialakuljon nála a daganat, mert hamarabb elviszi valamilyen más nyavalya, például egy infarktus, amely akár kapcsolatba is hozható a dohányzással.

E-cigaretta. A leszokás egy módja © Marton Szilvia

A tüdőrák megelőzést segítené az is, ha a mostani helyzettel ellentétben lennének átfogó kötelező szűrések, ugyanis  a legtöbb tüdőrákos már előrehaladott állapotban kerül orvoshoz; ilyenkor kevés az esély a gyógyulásra.  A tbc miatt egy ideig kötelező volt a tüdőszűrés, ám mivel legtöbb megyében csökkent a tébécések száma, megszűnt a kötelező vizsgálat. Jelenleg tehát csak ajánlások vannak, a tüdőgyógyász szakmai kollégium szerint például a 40 év feletti dohányosoknak évente el kellene menniük röntgenre.

Simon doktor szerint ugyanilyen fontos lenne mérsékelni az alkoholfogyasztásunkat, a nyelőcső, a gyomor rákos megbetegedéseiért ugyanis sok esetben ez tehető felelőssé. Tanuljuk meg jól kezelni a stresszhelyzeteket, például a személyiség fejlesztésével, és ne akarjuk minden bánatunkat alkoholba fojtani. Lényeges továbbá, hogy figyeljünk a testsúlyunkra, amit leginkább egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással érhetünk el. Ebben sem vagyunk erősek: egy friss felmérés szerint a lakosság mindössze 13 százaléka sportol rendszeresen, táplálkozási szokásainknak pedig közük sincs az egészségeshez.

"Az utóbbi időben egyre több a bőrrákos, ez semmi mással nem magyarázható, mint az emberi felelőtlenséggel; a nyaralásnak nem arról kellene szólnia, hogy egy hét alatt rákvörösre égünk" - hangsúlyozza a rákliga elnöke, aki szerint ha el akarjuk kerülni e daganattípust, óvakodnunk kell a napozástól.  De nem lehet megfeledkezni azokról a szexuális úton terjedő betegségekről sem, amelyek rákot okozhatnak. Ilyen például a már említett HPV vírus által okozott méhnyakrák, amely évente 400 asszony életét követeli. A baj ez esetben is igen egyszerűen megelőzhető: ne váltogassuk túl gyakran szexuális partnerünket (vagy legalább használjunk óvszert), adassuk be a védőoltást - egyelőre nagyon drága, 90 ezer forint -, vagy járjunk el szűrésekre. A szűrővizsgálatok hasznosságát leginkább a finnországi adatok bizonyítják: ott évente "mindössze" két nő hal meg méhnyakrákban,  míg itthon a háromévente behívott nők alig tíz százaléka jelenik meg a szűréseken, ahogyan a mellrák kiszűrését szolgáló vizsgálat sem túl népszerű, jó ha a nők fele elmegy ezekre. És még csodálkozunk a siralmas hazai statisztikákon?