Virágzó zsidó közösség élt régen Afganisztánban

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár tudósai csütörtökön tárták a világ elé azokat az írásos leleteket - bibliai értelmezéseket, személyes leveleket, önéletrajzi vallomásokat és pénzügyi feljegyzéseket -, amelyeket Afganisztán északi-északkeleti részén lévő barlangokban fedeztek fel. Azt nem árulták el, hogy kik találták meg az iratokat, illetve hogy azok miként kerültek ki a közép-ázsiai országból - a terület ráadásul éveken át a szélsőséges tálibok rejtekhelyéül szolgált -, csupán annyit mondtak, hogy különböző régiségkereskedőktől vásárolták össze őket.Mindenesetre a leletek először nyújtanak kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy a térségben, amely annak idején a perzsa birodalom peremvidékét képezte, a 11. században zsidó közösség prosperált, élénk kereskedelmi tevékenységet folytatva az Európát Távol-Kelettel összekötő selyemút mentén. Haggaj Ben-Sammaj, a könyvtár igazgatója közölte, hogy az iratok felismerhető zsidó neveket tartalmaznak, és hitelességüket karbonos kormeghatározással erősítették meg.Elmondása szerint a zsidók, mint általában a muszlim világ más részeiben is, "megtűrt kisebbségnek" számítottak a régióban, de jobban bántak velük, mint a keresztények uralma alatti területeken. A 19. század végére Afganisztán zsidó közössége hozzávetőleg 40 ezerre fogyatkozott, a 20. század közepére pedig alig ötezerre csökkent. Jelenleg csupán egy zsidó vallású személyt tartanak nyilván az országban, szemben az Izrael ádáz ellenségének számító Iránnal, ahol 25 ezren élnek.A most közzétett írásos leleteket, amelyek együttesét a szakértők máris elnevezték "afganisztáni genizának", jelentőségükben azokhoz az iratokhoz hasonlítják, amelyek több mint száz éve kerültek elő a kairói zsinagógából. A héber geniza szó olyan tárolóhelyet jelöl a zsinagógában, annak közelében vagy zsidó temetőben, ahol a vallásos zsidók már nem használható, de meg nem semmisíthető írásokat és könyveket őriznek. A zsidó vallás szabályai szerint ugyanis a sérült, elhasználódott írásokat sem szabad megsemmisíteni, ha tartalmazzák Isten nevét; azokat megfelelő szertartással el kell temetni. A hivatalos temetésig az írásokat a genizában tárolják, és a szabály nem csupán a vallásos irományokra vonatkozik, hanem alkalmazták a magániratokra, szerződésekre és levelekre is.Az 1864-ben felfedezett kairói geniza több száz éves tekercseket és könyveket tartalmazott. Az irategyüttest a legértékesebb történelmi dokumentumgyűjtemények egyikeként tartják számon. Az izraeli könyvtár ígérete szerint az afganisztáni leleteket digitalizálják, és azt követően felkerülnek az intézmény honlapjára.