Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök beszédével megkezdődött Marseille-ben az Európa Kulturális Fővárosa-év. 2013-ban a dél-franciaországi kikötőváros és a körülötte fekvő Provence régió tölti be a kontinens kulturális fővárosának szerepét, a szlovákiai Kassával vállvetve. A megnyitó ünnepséget a Villa Mediterranée, azaz az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeuma előtt tartották.

A kormányfő Francois Hollande köztársasági elnök helyett érkezett a dél-franciaországi városba, aki az utolsó pillanatban mondta le részvételét a megnyitó ünnepségen, miután a mali és szomáliai francia katonai beavatkozások miatt védelmi tanácskozást hívott össze hivatalába.

"Tudom, hogy Marseille-ben súlyosak az egyenlőtlenségek, túl sok az erőszak, és a város szenved ettől az igazságtalan imázstól, de ma azért gyűltünk össze, mert Marseille harcol, Marseille változik és győzni fog" - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: "amit a Marseille-Provence Európa Kulturális Fővárosával tesznek önök, az egy mindannyiunk számára sikeres nagy történet kezdete lehet". 

Barroso és Ayrault a megnyitón

MTI

A miniszterelnök a kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása, a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeumában (Musée des civilisations de l'Europe et de la Méditerranée) mondta el ünnepi köszöntőjét, amely hivatalosan csak júniusban nyitja meg kapuit.

Az EKF megnyitóján megjelent José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A nagyközönség számára a megnyitó ünnepség szombat délután az északi elővárosokban fényjátékokkal kezdődött, majd a marseille-i kikötő feletti esti tűzijáték előtt a szervezők mintegy 300 ezer embert várnak a belváros 31 pontjára a "nagy lármázásra", ahol a helyiek - a templomok harangjátékának kíséretében - lábosokat, evőeszközöket és minden egyéb háztartási eszközt zörgetve a multikulturalitás jegyében 17 nyelven énekelve nyitják meg a kulturális évadot, amely a mediterrán világ, a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szerveződik. "Ez nem is megnyitó, hanem egy hatalmas buli, amit részben maguk a helyiek szerveznek. Az az alapgondolat, hogy a marseille-iek vendégül látják a világot" - mondta Bernard Souroque, az este művészeti igazgatója.

A megnyitó ünnepségek vasárnap este Arles városában hatalmas pirotechnikai bemutatóval érnek véget. A kulturális főváros címet ugyanis nem egyedül Marseille, hanem a helyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére a teljes provence-i régió nyerte el. A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók fedezik, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását.

Az év során mintegy 10 millió turistát várnak a dél-franciaországi régió kilencven településen megrendezésre kerülő mintegy nyolcszáz kulturális rendezvényre. Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító "régi" kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése - tucatnyi múzeum felújítása mellett - kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével.

A városvezetés az elmúlt hónapokban valóságos arculatjavító kampányt folytatott a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak - tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között -, erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is.

A kulturális évad három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozta létre az Európai Bizottság, 2000 óta általában két város osztozik rajta. Idén Marseille mellett a szlovákiai Kassa lesz a másik helyszín, ahol a január 19-20-i hétvégén kezdődik a rendezvénysorozat.