Johannes Reitmeier, a színház igazgatója, a darab rendezője és Franz Gratl, a múzeum zenei gyűjteményének vezetője egyaránt azt hangsúlyozta a december 7-i premier előtt, hogy a mű színrevitele közös ötlet. Véleményük szerint Netzer zenei stílusa rokonságban áll a korszak nagyjaival, Weberrel, Schuberttel, Mendelssohnnal és a fiatal Wagnerrel. 

A szöveg és a zene viszonya, különösen a darab nagyszabású fináléja Donizettit és Verdit idézi. Mesterségbeli tudásban csaknem egyenrangúnak mondható velük Netzer, de szellemi nagyság híján úgynevezett "kis mester" maradt. 

Johannes Reitmeier "boldogtalan love story"-nak nevezte a történetet, amely a cigánylány és a földbirtokos fiú közötti társadalmi különbség miatt csak drámai véget érhet. Netzer négy operája közül (Die Belagerung von Gothenburg, Die seltsame Hochzeit, Mara és Königin von Kastilien) a Mara volt a legsikeresebb, de rövid idő után ez is lekerült a bécsi, a prágai és a mainzi színházak műsoráról. 

Saját korában megbecsült kamaramuzsikus volt Netzer, aki 1853-tól Grazban élt. A stájer tartományi székhelyen halt meg 1864-ben, a Szent Péter-temetőben temették e, ahol a kórustársaság díszes síremléket emelt neki. Minthogy a társaság 1981-ben feloszlott, az emlékmű - Franz Teichtmeister marburgi szobrász alkotása - rossz állapotba került. A grazi operabarátok szeretnék, ha a város és az állam jelentősebb összeget szánna a felújításra.