Huszonháromezer gyerek él ma gyermekvédelmi gondoskodásban, száznegyvenezer veszélyeztetett gyereket pedig bármikor kiemelhetnek a családjából. A munka, lakás elvesztése, egy betegség bármikor megingathat egy addig jól működő családot is. A magyar felnőtt legerősebb félelme, hogy elveszíti munkáját, vagy betegség miatt nem tud gondoskodni a gyerekéről – erre jutott többek között az SOS Gyermekfalvak felmérése, amelyben 250 felnőttet kérdeztek meg, hogy milyen félelmeik vannak, mi jelent segítséget krízis esetén, kiben bíznak és szerintük mitől szakadhat szét egy család.

A megkérdezettek 61 százaléka tart a munkanélküliségtől, a betegségtől minden második ember retteg. Minden harmadik ember a lakásának elveszítésétől fél, azonban csak minden nyolcadik tartja valószínűnek, hogy utcára kerülhet gyerekével. A többség szerint a szülők és a pszichológusok kezében van a megoldás családi krízis esetén: leginkább maguk a szülők (86%), a gyerekpszichológus (82%) és a testvérek (70%) tudnak segíteni a válaszolók szerint. Legkevésbé a védőnőben, a pedagógusokban és a rokonokban bíznak.

A megkérdezettek 82%-a szerint a szülők alkoholproblémája, 80% szerint pedig a lakhatási gondok a két vezető ok a gyerekek elvesztésénél. Bár hivatalosan ritkán derül ki, ha egy gyereket családon belül bántalmaztak, a válaszadók a szexuális bántalmazást (78% szerint) és a fizikai bántalmazást (78% szerint) a következő két leggyakoribb indoknak vélik a gyerekek kiemelésénél. 71%-ban a szülők drogproblémája, 68%-ban pedig a gyerek pszichés bántalmazása is hangsúlyos szerepet játszhat szerintük, hogy állami gondoskodásba kerülnek.

A gyerekeket érhető legnagyobb, feldolgozhatatlan trauma a válaszadók többsége szerint a gyerekek prostitúcióra kényszerítése (70% szerint). A szexuális erőszakot minden második megkérdezett találja feldolgozhatatlannak. Minden harmadik válaszadó a szülők halálát is ide sorolja, a fizikai és pszichés bántalmazást azonban csak 16-22 százalékuk.

Az SOS Gyermekfalvakban 400 olyan gyerek él, akik bántalmazás, elhanyagolás, betegség, haláleset miatt kerültek ki a családjukból. Róluk nevelőszülők gondoskodnak. „A pszichológus kulcsfontosságú a szervezet életében, hiszen a nálunk lévő gyerekek szinte mindegyike traumatizált. Hosszú évek munkája, mire ezek a gyerekek feldolgozzák a velük történteket. Rengeteg munkaórát töltenek pszichológusaink a gyerekekkel, és ez pótolhatatlan” – mondta Szlankó Viola, az SOS pszichológusa.