A JAMA Neurology című folyóiratban közölt tanulmány készítői azt vizsgálták, hogy milyen arányban fordul elő agyi érkatasztrófa a különböző korcsoportokba tartozó várandós és nem váradós nőknél. A szakemberek szerint korábbi tanulmányok is foglalkoztak már az összefüggéssel, megállapítva, hogy az idősebb kismamák tartoznak a magasabb kockázati csoportba, ám a mostani tanulmányba a vizsgált kismamákkal azonos korcsoportokba tartozó, nem terhes nőket is bevontak, hogy kontrollcsoportként szolgáljanak.

A kutatók olyan nők adataira alapozták az eredményeiket, akik agyi érkatasztrófa miatt kerültek kórházba New York államban 2003 és 2012 között. Az érintett több mint 19 ezer nő valamivel több mint 4 százaléka volt várandós a kórházba szállításakor, vagy szült gyereket az azt megelőző hat hétben. A Columbia Egyetemen dolgozó Eliza Miller, a tanulmány vezetője szerint az eredményeik azt mutatják, hogy a szélütésen átesett, 35 évnél fiatalabb nők 18 százalékánál a terhesség állt a stroke hátterében, miközben az idősebb várandós nőknél bekövetkezett agyi érkatasztrófák mindössze 1,4 százaléka volt összefüggésben a terhességgel.

A 24 éves, vagy annál fiatalabb várandós, valamint hat héttel korábban szülő nők esetében kétszer magasabb volt az agyi érkatasztrófa kockázata (14 eset 100 ezer nőre), mint a velük azonos korú, de nem terhes társaiknál (6 eset 100 ezer nőre). Ugyanez az arány a 25-34 éves korosztályban a várandós nőknél 21,2 eset, míg a nem várandósoknál 13,5 eset volt 100 ezer nőre. A 35-44 éves korcsoport esetében gyakoribb volt a sztrók előfordulása, de meglepő módon alig volt különbség a terhes és nem terhes nők között: előbbinél 33, utóbbinál 31 eset jutott 100 ezer nőre. A 45-55 éves korcsoportban a nem várandós nőknél volt magasabb a szélütéskockázat, náluk 74, míg várandós társaiknál 47 eset jutott 100 ezer nőre.

A szakértők szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megértéséhez, hogy miért növeli a terhesség a stroke kockázatát a fiatal nők esetében.

Az akut agyi érkatasztrófa (stroke) az agy vérellátásának lelassulásából eredő működészavar, amelynek tünetei között szerepel a test egyik oldalának bénulása, a beszédzavar, az értelemzavar, a szédülés és a látásvesztés is.