Gusztustalan: ki nem találná, mi minden tapad a mobilokra

A mobiltelefonokon talált molekulák hatalmas mennyiségű adatot tárnak fel az eszköz tulajdonosainak egészségi állapotáról, életmódjáról, köztük arról, milyen ételek szeret, és milyen gyógyszereket szed az illető - derítették ki amerikai kutatók.

  • MTI MTI
Gusztustalan: ki nem találná, mi minden tapad a mobilokra

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének szakemberei 40 mobiltelefont vizsgáltak meg, amelyeken egyebek között koffein- és fűszermaradványokat, bőrtápláló krémek és antidepresszánsok nyomait találták.

Mindenen, amit megérintünk, molekulák – az anyag kémiai sajátosságokat még megőrző legkisebb része –, vegyszerek és baktériumok nyomait hagyjuk hátra. Az alapos kézmosás sem akadályozza meg ezek átadását – magyarázták a kutatók, akik tömegspektrométerrel 40 felnőtt mobiltelefonjáról és kezéről vett 500 mintát vizsgáltak meg.

A kapott eredményt összehasonlították egy adatbázisban összegyűjtött molekulákkal, és felállították a telefontulajdonosok életmódprofilját.

"A telefonon hátrahagyott molekulákból meg tudtuk például mondani, hogy nőről van-e szó, drága kozmetikumokat használ-e, festi-e a haját, kávézik-e, sört vagy bort fogyaszt szívesebben, szereti-e a fűszeres ételeket, továbbá azt, kezelik-e depresszióval, használ-e naptejet vagy rovarok elleni krémet – ami azt jelenti, hogy sok időt tölt a szabadban - és sok más dolgot" – idézte a tanulmány egyik készítőjét, Amina Bouslimanit a BBC.

A molekulák többsége az emberek bőréről, kezéről és verejtékéből kerül át a telefonra.

A szakemberek azt találták, hogy a rovarűző krémek és a naptejek különösen hosszú ideig időznek az emberek bőrén és a telefonokon, még akkor is, ha hónapokig nem használták őket.

A kutatók szerint ezzel a módszerrel segíthetik például emberek azonosítását, ha nem áll rendelkezésre ujjlenyomat, ellenőrizhető az, hogy a beteg rendszeresen szedi-e gyógyszerét és feltárható, hogy ért-e valakit bármiféle szennyeződés.

A szakemberek további kutatásaikban többet akarnak megtudni a bőrt borító baktériumok sokaságáról, valamint arról, hogy ez mit árul el rólunk.

A kutatásban részt vevő Pieter Dorrestein professzor elmondta, hogy legalább ezer mikroba élt egy átlagember bőrén, a több száz testtájon.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.