Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a zenemű az, ami korról korra meghódítja az újabb s újabb generációkat. Ha máskor nem, akkor a szalagavató bálokon biztosan. Dallama a gyerekek gyerekeinek is ismerősen cseng.  

Ifjabb Johann Strauss 1866/67 telén komponálta meg a zenetörténelem egyik legismertebb és leggyakrabban játszott művét, a Kék Duna keringőt. A darab világsláger lett, mondhatni, ma is az egyik legfőbb osztrák zenei „exportcikk”. S természetesen nem hiányozhat sem a Bécsi Újévi Koncert, sem a Bécsi Operabál programjából.

A 150 éves jubileum alkalmából a Bécsi Városháza épületében található Wienbibliothek egy kiállítás keretében mutatja be a zenemű keletkezésének körülményeit. Leszámol azzal a legendával is, mi szerint első bemutatásakor a darab nem aratott sikert, és csak később, külföldről kiindulva hódította meg a világot. 

A Kék Duna keringő eredeti címe An der schönen, blauen Donau (A szép, kék Dunánál) volt, és a Bécsi Férfidalárda 1867-es farsangi mulatságára készült. Mivel Ausztria előtte szenvedett vereséget a porosz háborúban, így a kórusegylet február 15-én a hagyományos bolondok napi ünnepség helyett csupán farsangi éneklést tartott. Ifjabb Johann Strauss erre az alkalomra komponálta a valcert, amelynek eredeti címe Karl Beck egyik versének hasonló sorára vonatkozik. S most tessék megkapaszkodni! Ebben azonban nem Bécsre, hanem szülővárosára, Bajára utal a költő! Gondolták volna? Lenne rá fogadásunk, hányan. Attól tartunk, ez a kék Duna - markáns képzavarral - nekünk elúszott.

Eurocomm PR

Az énekegyesület házi poétája, Joseph Weyl egy szatirikus, a korszakot kipellengérező dalszöveget írt a darabhoz, amely már első bemutatásakor nagyszerű kritikákat kapott. Azt viszont, hogy a zeneszerző a Kék Duna keringőt még ugyanabban az évben Párizsban is bemutatta, nem említik a francia lapok. Nagy közönségsikert aratott viszont valamivel később Londonban, ahol Strauss szintén vendégszerepelt.

A Wienbibliothekben 2017. május 12-ig ingyenesen látogatható kiállítás nemcsak a darab keletkezésének s ismertté válásának történetét, érdekes részleteit mutatja be, hanem dokumentálja  mai napig tartó kihatását a kultúrára, a bécsi életre, mindennapokra.