Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Meglehetősen alábecsültük eddig azokat a fizikai kihívásokat, amelyeknek a történelem előtti időkben élő nőknek kellett megfelelniük. A Cambridge-i Egyetem kutatásából most az derül ki, hogy az elődeinknek erősebb karjaik voltak, mint a mostani élsportoló evezősöknek. Többek között azért voltak ilyen erősek, mert például órákon át őröltek gabonát, a munkájuk pedig elengedhetetlen volt a mezőgazdaság kialakulásában.
A kutatók CT-vizsgálattal hasonlították össze a ma élő élsportolók és az újkőkorszakban élő nők csontjait. A vizsgálatban részt vevő női evezősök hetente több mint 100 kilométert eveztek, vagyis nemcsak edzésben voltak, hanem élsportolónak is számítottak. A neolitikumban, tehát nagyjából hétezer évvel ezelőtt élő nők lábcsontjai nagyjából ugyanolyan erősek voltak, mint az evezősöké, a karcsontjaik viszont 11-16 százalékkal erősebbek voltak. A bronzkorban élő nők karcsontjai még ennél is erősebbek voltak.
A kutatók szerint ezek a nők köveket használtak a gabona megőrléséhez, így a karjaik komolyabb edzésben voltak, mint az evezősöké. A többi mezőgazdasági munkát szintén kézzel végezték el, ami szintén extrém edzés volt. A tanulmány szerzői szerint ez a fajta női munka nagyon fontos volt a földművelés alapú gazdaságok kifejlődésében.
