Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség: míg a tejfehérje-allergia egy komplex túlérzékenységi reakció, a laktózérzékenység esetében nem allergia, hanem felszívódási zavar okozza a tüneteket. Babák és kisgyermekek esetén mindkét állapot nagy odafigyelést igényel a szülők részéről, hiszen akár egy falat tejtermék is komoly gondot okozhat.

A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul – ez okozza a laktózérzékenység ismert tüneteit.

Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát – ekkor szerzett laktózintoleranciáról beszélünk. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti a laktózérzékenység valamely formája élete során. Csecsemőknél a tünetek általánosak, azonban kizárólag az emésztőrendszerben jelentkeznek: a hasi görcsök, puffadás és hasmenés mellett a szülő figyelmét gyakran a súlyvesztés vagy az állandó, csillapíthatatlan sírás kelti fel.

„Nagyon fontos, hogy a szoptatást ekkor sem szükséges abbahagyni: bár az anyatej is tartalmaz tejcukrot, az első fél évben a laktózérzékeny babák számára is ez a lehető legtökéletesebb táplálék, amely önmagában fedez minden szükséges tápanyagot.” – hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője.

Túry Gergely

Mivel csecsemőkorban a laktózérzékenység akár életveszélyes kiszáradást is okozhat, fontos, hogy a baba időben kezeléshez jusson. Bár a veleszületett laktózintolerancia jellemzően élethosszig tart, diétával és a laktáz enzim esetleges pótlásával a beteg teljes életet élhet.

Babáknál és kisgyermekeknél a tejfehérje okozza a legtöbb ételallergiás esetet: a tejfehérje-allergia egy rendkívül összetett, több szervrendszert is érintő betegség, amely kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz vezethet. Amennyiben az anya nagy mennyiségű tejterméket fogyaszt, az első tünetek a szoptatás alatt is megjelenhetnek, de a betegség jellemzően a hozzátáplálás során, a tejtermékek bevezetésekor jelentkezik. A többi ételallergiához hasonlóan az allergén elfogyasztása után bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma) jelentkezhetnek, amit puffadás, hasi fájdalmak és nehézlégzés kísérhet.

Mindez tudatos táplálással elkerülhető lenne: kutatások szerint a szoptatott babáknál akár hatszor kisebb lehet a tejfehérje-allergia kialakulásának esélye, a tehéntej túl korai bevezetése pedig összefüggésben áll a betegség kialakulásával. Bár a legtöbb szakmai ajánlás a baba fél éves koráig kizárólag anyatej adását javasolja, egy friss kutatás szerint a magyar anyák több mint fele ad rendszeresen tejterméket hat hónaposnál kisebb babájának.

Akár laktózintoleranciáról, akár tejfehérje-allergiáról van szó, egy kisbaba számára az enyhébb tünetek is megterhelők: a haspuffadás okozta fájdalom kialvatlansághoz, a hasmenés pedig a dehidratáción túl vitaminhiányhoz is vezethet. Gyakori hiba, hogy a szülő túl hamar vezeti be a tehéntejet a baba étrendjébe: a kisbabák tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől, több vasra, D-vitaminra és esszenciális zsírsavra van szükségük, mint felnőttkorban.

„Ételintolerancia vagy allergia esetén elengedhetetlen a szülői tudatosság: nagyon fontos, hogy tejfehérje-allergiás babák számára egy túródesszert vagy egy kanál puding is veszélyes lehet, így mindig tartsuk be a szakorvos és a dietetikus által előírt étrendet! Sokan azt gondolják, hogy egy-egy alkalomnak nincs jelentősége, ételintolerancia esetén azonban a legkisebb mennyiség is árthat” – hangsúlyozta Kubányi Jolán. „A nagyszülők és hozzátartozók gyakran kedveskednek édességgel vagy tejalapú desszerttel a kisgyermeknek, ezért mindig hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy bizonyos összetevők súlyos allergiás reakcióhoz vezethetnek” – tette hozzá a szakértő.