Korábban már több részeredményét ismertettük a Szülői Hang Közösség internetes kutatásának. Most a közel 12 ezer szülő válaszára épülő netes felmérésnek az elmúlt nyolc év közoktatási intézkedéseiről szóló eredményeit hozták nyilvánosságra.

Az adatokból jól látszik az a folyamat, hogy a gyenge magyar állami oktatási rendszerből egyre többen menekítik (ha tudják) a gyerekeiket. A szülők, amint adódik lehetőség, kiveszik az állami rendszerből gyermeküket, és átviszik más helyekre, például alapítványi iskolákba, egyházi iskolákba vagy magántanulói csoportokba, esetleg egyénileg folytatják magántanulóként.

Számszerűsítve ez úgy néz ki, hogy

a válaszadók összesen 65,3 százaléka állítja, hogy menekülne az állami oktatási rendszerből. Ebből 11,3 százalék ezt meg is tette, és valamilyen formában ki is emelte gyermekét.

Miközben az állami intézmények szerény anyagi körülmények között, sok kötöttség közepette működnek, az egyházi fenntartású intézmények összességében nagyobb anyagi támogatást kapnak, és emellett nagyobb oktatási autonómiát is élveznek, mind a tananyag, a módszertan és a tankönyvek kiválasztásában, mind az egyedi felvételi kritériumok alkalmazásában.

A szülők döntő hányada (80,9%) elutasítja az egyházi intézmények előnyben részesítését.

Elsősorban azok helyeslik az egyházi intézmények preferálását, akik ilyen intézménybe járnak (9,3%), bár egy kisebbség úgy támogatja ezt, hogy maga nem ilyen intézményt vesz igénybe (6,6%).

Az egyházi intézmények előnyben részesítéséről az egyik szülő így fogalmazta meg felháborodását:
„Felháborít, hogy az adónkból fizetett iskolafenntartási pénzek és a pályázatokból beépíthető összegek az egyházi iskolák javára fordítódnak javarészt, és az állami intézmények pedig egyre lepusztultabbak. Ez további kontraszelekciót indít el.”

„Lényegesen romlott az oktatás az egyházi iskolák megjelenésével, akiknek nincs kötelező felvételi körzetük, kiválogathatják a gyerekeket, a szülő vagy képmutatóan behódol, vagy vállalja az állami iskolában, a kevésbé válogatott osztálytársakat” – így egy másik szülő.

Továbbtanulási lehetőségek

Szülőként közvetlenül is találkozunk oktatási rendszerünk lehetőségeivel és korlátaival, amikor a gyermek továbbtanulási terveiről gondolkodunk és gyűjtünk tapasztalatokat.

A középiskolai továbbtanulási lehetőségekkel a szülők többsége (62,9%) elégedetlen.

De 18,3 százalék nem tudott egyértelmű választ adni, elképzelhető, hogy sok családot még nem érintett a továbbtanulás problémája. A bizonytalansághoz könnyen hozzájárulhattak a kormány jelentős változtatásai is: a gimnáziumi férőhelyek korlátozása, a szakképzési rendszer átalakítása, melyben megnehezült az átjárhatóság más intézmények és a felsőfokú tanulmányok felé.

A felsőfokú továbbtanulás tekintetében szintén igen rossz a helyzet, a szülők itt is nagyrészt elégedetlenek (60,9%), de itt még nagyobb a bizonytalanok aránya (26,1%). Az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkenése és a fizetős helyek térnyerése miatt sok szülő bizonytalan abban, hogy a felsőfokú képzés elérhető-e. Tovább rontott a helyzeten, hogy a szakképzésből egyre nehezebb nem szakirányban felsőfokon továbbtanulni.

Az elmúlt 8 év

A kérdőív talán legizgalmasabb eredményei a szöveges kifejtő kérdések, ahol a válaszadóknak lehetőségük van kötöttségek nélkül akár részletesebben is kifejteni tapasztalataikat, véleményüket. Fontosnak tartották a felmérés szervezői, hogy a válaszadók szabadon nyilatkozhassanak, elkerülve a más konzultációknál tapasztalható irányított kérdéseket és kierőltetett válaszokat. A szöveges válaszokból statisztikai módszerekkel készítettek összesítést, a feldolgozás során a Szülői Hang Közösség önkéntesei csoportosították a válaszokat fő mondanivalójuk szerint.

A szülők elsöprő többsége (92,3%) úgy véli: romlott az oktatás színvonala az elmúlt 8 évben.

Ezeknek a szülőknek jelentős része meg is indokolta, miért tapasztalt romlást, illetve kifejtették, hogy helytelenítik a kormány oktatáspolitikáját, vagy rossznak tartják annak eredményét. A szülők egy kis hányada (5,6%) szerint stagnált az oktatás színvonala, ők nem említettek kifejezett javulást vagy romlást sem. Csupán a válaszadó szülők egy kis hányada (2,1%) értékelte úgy, hogy az elmúlt 8 évben javult az oktatás.

Szülői Hang

A szöveges indoklások alapján a felmérés megrajzolta az elmúlt 8 év oktatáspolitikájának szülői problématérképét. Az oktatás minőségére vonatkozó véleményekből kiemelkedik a túlterheltség és az ehhez kapcsolódó fáradtság problémája, ezt csaknem minden második szülői válasz említette. De hangsúlyosan szerepel a felesleges és elavult lexikális anyag előtérbe helyezése és agyonhajszolása, és ehhez kapcsolódóan a készségfejlesztés, önálló gondolkodásra nevelés hiánya. A problémák listájában igen előkelő helyen szerepel a kormány által bevezetett tankönyvrendszer, melyet a szülők többsége elutasít, ahogy a korábbi részeredményekből is kitűnt.

Az oktatási rendszerre vonatkozó szülői véleményekből a tanári túlterheltség emelkedik ki, ezt tehát nem csak a pedagógusok mondják, hanem a szülők is érzékelik éppúgy, mint ennek eredményét: túl sok a kiégett pedagógus. A kormány oktatásirányító tevékenysége nem aratott sikert a szülők körében, a nem szakszerű oktatásirányítás került a harmadik helyre ebben a listában.

Egy szülő például így indokolta, szerinte miért romlott az oktatás az elmúlt 8 évben:

„Romlott az oktatás színvonala, nem a gyermekek érdekeit nézik, hanem hogy megfeleljenek a kiadott tantervnek. Erről nem a pedagógus tehet. Nem kapnak elég szabadságot ahhoz, hogy a gyermekek képességeinek megfelelően tanítsanak. Több szabadságot kellene adni a nevelőknek, hiszen Ők látják a gyermekek képességeit és lehetőségeit.”

A Szülői Hang Közösséget több mint tizenegyezer oktatási kérdések iránt érdeklődő szülő alkotja, a közösség a Civil Közoktatási Platform tagja.