Mivel a kanyarós esetek száma Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint 2017-ben négyszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2016-ban –, és mivel sürgősen szükség lenne új, más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére, az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet ezzel kapcsolatban.

Az EASAC – aminek a Magyar Tudományos Akadémia és a FEAM is tagja – javaslatai érintik az átoltottság mértékét, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és új védőoltások kifejlesztését.

Mint írták, a kanyaró súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás, az EU-ban mostanában kitört járványok azonban azt jelzik, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak. Ennek mértéke tagállamonként jelentősen különbözik.

Az alacsony mértékű átoltottság a gyermekek és felnőttek más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti, mint például gyermekbénulás, torokgyík, rubeola, szamárköhögés, B típusú Haemophilus influenzae, pneumococcus- és meningococcus-fertőzések.

Megállapították, hogy az átoltottság mértéke elsősorban azért csökken jelentősen, mert egyre többen döntenek úgy: nem oltatják be sem magukat, sem a gyermekeiket. A javaslataik között szorgalmazzák például a már létező védőoltások tökéletesítését, továbbá új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztését.

A tíz pontos javaslat szerint

• fel kell deríteni, mik a csökkenő mértékű átoltottság okai az EU-ban, hogy testre szabott megoldásokat lehessen kínálni az egyes tagállamoknak.
• Létre kell hozni egy európai oltási könyvet és nyilvántartást.
• Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak, meg kell határozni egy fontossági sorrendet.
• Fontos befektetni a kutatásba és a fejlesztésbe, hogy a jövőbeli vakcinák is biztonságosak és hatékonyak legyenek. Az oltásellenesség problémájának kezelése érdekében fel kell ismerni, hogy az oltáselutasítók, az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok megszólítása eltérő megközelítésmódot igényel.
• Olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében.
• Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást.
• Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket: a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle.
• Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az oltási ütemterveket azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyekből hiány mutatkozik.
• Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyek tökéletesítésre szorulnak.
• Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyekre a legnagyobb szükség van.

A közlés szerint az Európai Bizottság célja, hogy a Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen című ütemterv alapján 2018 közepéig előálljon egy javaslattal, amelyet az Európai Tanács ajánlásként fogadna el.