Egy ősi templom maradványainak felfedezéséhez vezetett el a tavaly szeptemberi közép-mexikói földrengés egy azték piramis belsejében. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakemberei akkor bukkantak rá a templomra, amikor radarkészülékkel vizsgálták át a Morelos tagállambeli Cuernavacában lévő azték régészeti lelőhely, Teopanzolco piramisát a földrengés okozta szerkezeti károk után kutatva.

AFP / Notimex / Especial

A piramisban felfedezett templom, amelyet Tlaloknak, az azték esőistennek szenteltek, a régióban egykor élő tlahuica törzshöz tartozott. 

Az INAH régésze, Bárbara Koniecza szerint a földrengés következtében "a piramis szerkezetének központi része jelentősen átrendeződött". A legnagyobb károk az építmény tetején keletkeztek, ahol Tlalok templomának felfedezése előtt már két másik templomot is feltártak a régészek, ezek egyikét az azték mitológia főistenének, a háború és a nap istenének, Vicilopocstlinak emelték, a másikat pedig ugyancsak Tlalok esőistennek.

"Mindkét szentély alja megsüllyedt, amitől meglehetősen instabillá váltak" – mondta Koniecza. A már ismert szentélyeknél régebbi, rejtett építményt a megdőlt templomok statikai vizsgálata közben fedezték fel a templomok alatt. 

A földrengés nyomán előkerült templomról úgy vélik a szakemberek, hogy nagyjából 1150-ből származhat és körülbelül hat méter hosszú, négy méter széles lehetett. A maradványok mellett agyagedény-töredékeket és egy tömjéntartót is találtak, amelyek ugyancsak a tlahuica törzshöz tartoztak.

A kutatók szerint a törzs többtucatnyi apró városállamot alkotva élt egykor a mai Morelos tagállam területén, és Koniecza szerint bevett gyakorlat volt náluk, hogy ráépítettek a régi templomokra. A Teopanzolco lelőhely központi épületei a 13. századból származnak.

AFP / Notimex / Especial

Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura. Az azték felfogás szerint jóságos isten, de árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni. Ő sújtotta az embereket reumával és vízkórral. Ezért a reumások, vízkórosok, a villámcsapás miatt elhunytak, valamint a vízbe fulladt emberek Tlalok égi palotájába kerültek, ahol nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág.

Tavaly szeptember 19-én a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Mexikó középső részét, 369 ember halálát okozva.