Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
A határ túloldalára, Spanyolországba akarják elűzni a Nyugati(Atlanti)-Pireneusokba frissen betelepített barnamedvéket a nyájaikat féltő térségbeli birkapásztorok, miután a ragadozók kihelyezését nem tudták megakadályozni.
Szombaton mintegy 100 birkapásztor, vadász és önkormányzati politikus indult a hegyekbe, hogy megölje vagy elkergesse a csütörtökön és pénteken légi úton a vadonba telepített két vemhes nőstény barnamedvét és a két, már hosszabb ideje ott élő hímet. A lázongó gazdák szóvivője szerint "elrettentő hajtóvadászatba" kezdtek a medvék és a farkasok elűzésére, átkergetésére a Pireneusok spanyol oldalára.
A feldühödött birkapásztorok a hét közepén úttorlaszokkal, az áthaladó járművek ellenőrzésével akarták megakadályozni Claverina és Sorita, a másfél mázsás, hét, illetve nyolcéves barnamedvék betelepítését a hegyekbe. A "razziázás" azonban eredménytelen maradt, mert a hatóságok nagy titkolódzás közepette, helikopterrel szállították közelebbről meg nem nevezett rendeltetési helyükre a Szlovéniából hozott állatokat.
A betelepítés célja újra meghonosítani a barnamedvét a Pireneusok nyugati részén (Béarn régióban) és számszerűleg és genetikailag is megerősíteni a hegység középső és keleti részén élő, 43 egyedből álló populációt. Az újabb betelepítést még Nicolas Hulot volt környezetvédelmi miniszter kezdeményezte, miután 2012-ben az Európai Unió elmarasztalta Franciaországot, amiért nem tesz meg mindent a területén kihalás fenyegette barnamedve megmentéséért.
Becslések szerint a Pireneusokban tartott 600 ezer birka közül évente mintegy 200 eshet a barnamedvék áldozatául. Tavaly a pireneusi gazdák 800 olyan haszonállatért és 25 olyan méhkasért kaptak kárpótlást az államtól, amelyet vélhetően medve pusztított el. A gazdák egy része nem ellenzi a ragadozók újbóli megtelepítését, szerintük ugyanúgy békésen együtt lehet élni velük, mint hajdanában. Az állam anyagilag támogatja az érintett gazdákat nyájaik védelmében.
