„Tavaly télen voltunk Lisszabonban, előtte hetekig leveleztem az Airbnb-s szállásadóval, minden részletet egyeztetettünk, hiszen kerekesszékesként nekem van néhány speciális igényem. A fiú megnyugtatott, hogy minden rendben lesz, a lakás abszolút akadálymentesített. Amikor odaértünk éjfél körül a szállásra, négy hatalmas lépcső fogadott bennünket. Kérdeztem a szállásadót, hogy – a levelezésünk után – ezt mégis hogyan gondolja. Mit kezdjek kerekesszékkel a hatalmas lépcsőkön? - Itt a haverja, majd felemelnek. Mondtam, hogy itt leszünk négy napot, állandóan itt lesznek, ha segíteni kell?”

Berecz Balázs egy genetikai betegség miatt 2005-ben, huszonpár évesen került kerekesszékbe, azóta számtalan hasonló történetet élt át és hallott sorstársaitól. Volt, hogy az akadálymentesnek kikiáltott éttermekben olyan meredek volt rámpa, hogy nem tudott rajta közlekedni, vagy olyan szűk volt az ajtó, hogy be sem tudott menni. Szállodák ígérték, hogy abszolút megfelelnek az akadálymentességnek, de a fürdőszobába be sem fért, wellness-fürdőkben pedig épp rossz volt a medencébe beemelő szerkezet, miközben előre egyeztette, hogy menne és használná. Örömmel hívta az ingatlanos, hogy talált egy megfelelő lakást neki, de kiderült, hogy az akadálymentesített lakás az ötödiken van, ám a lift csak a negyedikig közlekedik.

Berecz Balázs

Access4you

A portugál eset után határozta el Berecz, hogy utánanéz annak, mitől is mondja magáról egy ingatlan (legyen az étterem, hotel, hivatal, munkahely stb.), hogy akadálymentes. És kiderült, hogy Magyarországon és Európában máshol is nagyjából önbevallásos alapon tűzik ezt „címet” ki magukra.

Az önbevallás nem működik

„Azt mondja egy kávézó magáról, hogy a hely akadálymentes. De ha odamegy egy mozgássérült, egy látás- vagy hallássérült, vagy valamilyen kognitív betegséggel küzdő ember, koránt sem biztos, hogy ő is egyetért ezzel a minősítéssel. Az üzemeltetőnek ugyanis nem mindig azt jelenti az akadálymentesség, mint a felhasználónak, így nem megtévesztésből állítják, hogy ők megfelelnek az akadálymentességnek, hanem egyszerűen az üzemeltetőnek nincs arról fogalma, hogy a felhasználónak melyek a valós igényei. Összességében tehát vagy hiányzik az információ az akadálymentességről, vagy ha van az nem hiteles és részletes!" – mondja Berecz, aki szerint még az a jobb eset, ha egy hely egyáltalán gondol az akadálymentességre és megpróbálja ezt az információt közvetíteni is.

Ez a felismerés vezette Berecz Balázst és társait arra, hogy kidolgozzanak egy minősítési rendszert és egy védjegyet az ilyen helyekre, ebből nőtt ki az idén márciusban indult és máris harminc minősített helyszínnel rendelkező Access4you.

„Az önbevallásos dolog nem működik. És nem volt egy olyan felhasználó specifikus módszer, amivel megbízhatóan le lehetett írni egy ingatlanról, hogy az valóban akadálymentes. Európában vannak egyesületek, alapítványok, amelyek ideig-óráig próbálnak erre figyelni, amikor van pénz, csinálják, amikor nincs, nem csinálják, de ez nem egy folyamatos, fenntartható modell. Mi ilyet akartunk létrehozni. Úgy döntöttünk, hogy üzleti alapon kezdünk el ezzel foglalkozni. Ez hosszú távon sokkal életszerűbb és jobban segíti a speciális igényű embereket.”

Tanúsítanak és minősítenek

A folyamat lényege, hogy hitelesítik az információt. „Tanúsítunk és minősítünk” – foglalja össze Berecz.

Úgynevezett rehabilitációs szakmérnököket (ez az építészmérnökök egy speciális ága – a szerk.) kért fel arra, hogy állítsanak össze egy olyan műszaki szempontrendszert, ami lefedi az akadálymentesség kritériumait, a speciális igényű emberek – legyenek azok mozgássérültek, gyengén látók, siketek, kognitív betegséggel küzdők, de akár idősek vagy babakocsis kismamák is – elvárásait.

access4you

Mára egy 500 pontból álló kritérium alapján mérik fel a tanúsítandó ingatlanokat. Ebbe éppúgy beletartozik az ajtók szélessége, a küszöb magassága, mint a vakvezető sáv vagy az indukciós hurok. Ezt az auditálást megelőzi egy ingyenes online előaudit is, amivel felmérik a helyszínt, hogy egyáltalán elvben megfelelhet-e a szigorú feltételrendszernek vagy már a minimumfeltételek sem teljesülnek. Az auditálási során begyűjtött adatokat kielemzik, kiértékelik, ezután minősítenek, és négy kategóriában adják ki a védjegyet (alap, bronz, ezüst, arany). Az Access4you védjegyet minden európai uniós tagállamra levédették.

A hamburgerestől a plázákig

A tanúsítás és a védjegy ára az ingatlan nagyságától függ. A vállalkozásnak van kis hamburgerestől kezdve, éttermeken át, bevásárlóközpontig és multinacionális ingatlanberuházóig ügyfele. Egy kis söröző esetében természetesen egészen más a minősítés díja, mint a nagy ingatlanberuházóknál.

Shutterstock

A folyamat első lépése az előaudit, ez egy ingyenes szolgáltatás, itt kiderül az ügyfél számára, hogy az alapjogosultság megszerezhető-e. Az auditálásnak egyszeri díja van, mely 3 évre szól. Az árazásnál alapvetően a négyzetméter a meghatározó, valamint hogy milyen szegmensben működik az adott ingatlan (étterem, rendezvényhelyszín, szálloda, bevásárlóközpont, irodaház stb.). Ez az összeg 100 és 2000 euró között mozog alapterülettől függően, ehhez jön még a nagyjából ugyanennyi a védjegyhasználatért, mely éves díj.

Az a szokatlan az Access4you védjegyben, hogy az – ellentétben például a HACCP vagy a korábbi Kiváló Áruk Fóruma és más védjegyekkel – nem állami védjegy. De akkor miért is akarna ebben részt venni valaki? És honnan a bizalom? – merül fel a kérdés.

Induláskor olyan innovatív cégek álltak Bereczék mellé, akik azt mondták, szeretnének elsők lenni, akinek van ilyen minősítése. A legelső ügyfelek azok a cégek voltak, akik számára természetes kérdés az akadálymentes hozzáférésen keresztül az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára, és hasznosnak és fontosnak tartják, hogy erről a sérüléssel küzdők megbízható és részletes információt kapjanak.

Az 500 szempontos rendszer mögötti szakmai háttér – a rehabilitációs szakmérnökök – erős bizalmi erőt jelentett. És a kezdeményezésben dolgozó ingatlanszakmából érkező, elismert múltú munkatársak kapcsolatrendszere is elég meggyőző volt már kezdetben is.

Shutterstock

Üzletileg is megéri

Nyilván egy ilyen minősített akadálymentesítés a cégek társadalmi felelősségvállalásból is adódik, de üzletileg sem utolsó – magyarázza Berecz. Magyarországon és Európában is nagyjából a népesség 15 százaléka speciális igényű ember. Ez azért már elég nagy vásárlóerőnek mondható. Ráadásul ezek az emberek a legritkább estben mennek el bárhová egyedül, kísérő nélkül, így megjelenik egy multiplikatív hatás is, ez az arány tovább nő.

„Nemrég hivatalos voltam egy 30 fős, nagyfogyasztású legénybúcsúba. A barátaim megkérdeztek öt helyszínt is, hogy tudnak-e fogadni kerekes székes vendéget is, de nem voltak erre alkalmasak, így végül egy hatodik lett a befutó.” És mivel az európai és a magyar társadalom is erősen idősödik, a speciális igények egyre inkább hangsúlyossá válnak a jövőben.