Wichmann: Már nem a gyógyulást, inkább a kínok végét várom

Február 4-én betölti a 72. életévét – és gyógyíthatatlan beteg Wichmann Tamás, aki nyíltan beszélt a testi és lelki fájdalmakról a csütörtökön megjelent Pesti Hírlap első számában.

Súlyos betegséggel küzd a kilencszeres világ-, háromszoros Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes Wichmann Tamás, akit 2017-ben diagnosztizálták rákkal, a vastagbelén kívül a máját és a tüdejét is megtámadta a betegség.

Wichmann elmondta, olyan kór támadta meg a szervezetét, amely ellen nincs orvosság, gyógymód és remény. Nem adta még fel, élni szeretne, lehetőség szerint sokáig. De azt is hozzátette: a története, az ő személyes története hamarosan véget ér.

Azt is elmondta, hogy próbálja elképzelni, milyen lesz az utolsó pillanat, de sehogyan sem áll össze a kép, az életösztön nem hagyja az efféle fantáziálást.

Nem félek, inkább a családomat féltem, hogy majd ők hogyan birkóznak meg a drámával, amely előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezik.

"Ha valaki sokáig szenved, akkor megváltásként éli meg a halált. Borzalmas, ellentmondásos mondat, igaz? Kevesen tudják, de nekem minden nap, sokszor minden pillanat maga a pokol. Olyan fájdalmaim vannak, hogy legszívesebben üvöltenék. Szedem a gyógyszereket, de az sem segít. Negyven kilót fogytam, most is kórházban vagyok, újabb kezelésre várok, de már nem a gyógyulást, inkább a kínok végét várom" - tette hozzá.

Azt a kérdést is feltették neki, hogy hisz-e a túlvilágban. Wichmann szerint ott a sötét vár rá, a végtelen sötétség...

Nincs mennyország, nincs túlvilág, annyit kaptunk a sorstól, amennyi itt, a Földön jutott nekünk. Ezt kell, ezt kellett tartalommal, élményekkel, felejthetetlen pillanatokkal megtölteni, és akkor könnyebb a búcsú. Nekem ez megadatott. Sikeres sportpályafutás, nyugodt, szeretettel teli magánélet. Nincs bennem hiányérzet.

Túl van már a 38 kemoterápiás kezelésen és úgy gondolja, tisztességes orvosokkal, ápolókkal hozta össze a sors, bár az elmúlt hónapokban nem úgy foglalkoztak vele, ahogy kellett volna. "A hat gyerekem és a hat unokám tart életben, nem pedig a gyógyszeripar."

Borítóképünk 2018 nyarán készült, amikor Wichmann Tamás bezárta legendás, Kazinczy utcai kocsmáját.