2008 óta minden év november 17-én ünnepeljük a koraszülöttek világnapját.
Ma Magyarországon közel minden tizedik, vagyis mintegy 8000 gyermek születik a terhesség 37. hete előtt – áll a Czeizel Intézet közleményében. Ez a magas arány évtizedek óta stagnál, ebben az anya életkorának (túl korai vagy túl késői gyerekvállalás) és az orvostudomány fejlődésének, így például a lombikbébi programoknak és az ezekből következő ikerterhességek növekedésének is meghatározó szerepe van.
Bár koraszülött, és/vagy nagyon kis súllyal született gyermekek továbbra is számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, az életben maradásra való esélyük a gyors, szakszerű ellátásnak, ápolásnak és a korszerű technológiák alkalmazásának köszönhetően ma már jelentősen megnövekedett, és legtöbbjük a kezdeti nehézségek után egészséges, boldog kisgyerekké cseperedik.
Épp a napokban dőlt meg a koraszülöttségi világrekord, egy amerikai csecsemő, Curtis Means, a kiírt dátumhoz képest közel 19 héttel korábban született meg 420 grammos súllyal. Curtis nemcsak, hogy megérte az egyéves születésnapját, hanem teljesen jól van.
„A koraszülöttek egy nagyon sérülékeny csoportot alkotnak, éretlen immunrendszerük, hétről-hétre változó, érzékeny idegrendszerük miatt ellátásuk, gondozásuk nagyon nagy körültekintést és szakértelmet igényel” – véli Karádi Zoltán ultrahangspecialista, gyermek radiológus szakorvos. „A gyors változások és az igen változatos patológiás betegségek diagnosztikus kihívást is jelentenek a gyermekradiológusoknak. Például agy vizsgálatára alapvetően az ilyen pici babák esetében az MRI vizsgálat a legáltalánosabban elterjedt (pl. oxigénhiány, vérzés esetén), azonban Magyarországon a gyermekkórházak csak egy nagyon kis hányadában található ilyen berendezés, ezért egy koraszülött MRI vizsgálata komoly szállítási előkészületeket igényel, mely akárcsak maga a szállítás, erősen megviselheti a kisbabát. Szerencsére az idegrendszer betegségeinek egy jó része, még ha korlátozottan is, az ágy mellett elvégzett ultrahangvizsgálatokkal is detektálható, így bár nem váltja ki teljesen az MRI vizsgálat szükségességét, ha a vizsgálat nem nélkülözhetetlen, vagy a baba állapota kritikus, nem szállítható, az ultrahang elsődleges vizsgáló módszerré válhat a pici biztonsága érdekében.”
A koraszülöttként világra jött kisbabák, súlyuktól és állapotuktól függően, rövidebb-hosszabb ideig intenzív ellátásra szorulnak. „Fontos, hogy már a kórházban, az inkubátorban töltött idő alatt is törekedjünk a személyes kötődés, kapcsolat kialakítására. Ebben a babamasszázs, vagy a köldökzsinórt imitáló horgolt, koripnak nevezett kis polipok is nagyon sokat segíthetnek. Ezek átveszik az anyuka illatát és megnyugtatják a babákat, akik ezáltal bizonyítottan nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és gyorsabban fejlődhetnek, mint korip nélküli társaik” – hangsúlyozta Papp-Bozzai Barbara gyermekgyógyász.
Az időre született csecsemőkhöz hasonlóan, a koraszülöttek esetében is fontos a fejlődési mérföldköveket felmérő, a gyermekgyógyászatban meghatározott kötelező szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek időpontjai az intenzív osztályon töltött napok, hetek miatt módosulhatnak, illetve egyes esetekben extra alkalmakkal is kiegészülhetnek, az esetleges problémák korai diagnosztizálása érdekében.
Ezeknél a vizsgálatoknál a szakemberek korrigált életkorral számolnak, annak megfelelően, hogy hány héttel született korábban a baba. A fejlődési mérföldkövek elérése ilyen pici babáknál kicsit tovább tarthat, mint a legtöbb nem koraszülött csecsemőnél, de fontos szem előtt tartani, hogy minden baba más és más, és a saját ütemében fejlődik, függetlenül attól, hogy mikor született. Éppen ezért, nem érdemes célokként tekinteni az egyes mérföldkövekre, melyek a gyermek sikerét, vagy épp kudarcát jelzik, hiszen a legtöbb koraszülött a kezdeti nehézségek után, rendkívül jól regenerálódik, sőt akár teljesen tünetmentessé is válhat, és körülbelül 12-18 hónapos korára (születési kor), testi és szellemi fejlettségben is utoléri az időre született társait – magyarázta Kalmárné Rikker Zsuzsanna klinikai szakpszichológus.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
