Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Látványos műholdfelvételeket készített a Maxar Technologies a Vlagyimir Putyin által elrendelt mozgósítás elől menekülő oroszokról. A cég a Facebook-oldalán tette közzé a képeket, amelyek a grúz–orosz határon, Verhnij Larsznál készültek.
A hatalmas torlódást igazolja az Insider ugyanott készült drónvideója is, amely dugóba került autók százait mutatja.
A menekülők helyzetét lényegesen rontják azok az információk, amelyek hétfőn jelentek meg az orosz sajtóban, és arról szóltak, hogy a mozgósítás elrendelését követő néhány napos távozási ablak lezárult, és az orosz határőrök elkezdték nem kiengedni az országból a katonakorú férfiakat. A híradások szerint az sem érdekli őket különösképp, hogy az illető maradéktalanul alkalmas-e a katonai szolgálatra, amennyiben nem rendelkeznek az illetékes sorozóbizottság által kiadott írásos engedéllyel, akkor nem hagyhatják el az országot.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Szeptember harmincadikán jelentheti be Putyin a megszállt területek elcsatolását - élőben az orosz-ukrán háborúról
Az orosz propagandasajtó nyolcvan százalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.
