Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Öt hónappal azután, hogy megkezdte a működését, leállítják Lettországban az orosz Dozsgy TV adását. A hírekbe az utolsó orosz független tévéként bekerült csatorna azért nem sugározhat tovább, mert a litván médiahatóság (NEPLP) megítélése szerint olyan tartalmakat is közzétett, amelyek támogatják Moszkva ukrajnai invázióját.
A Dozsgy TV igazságtalannak és abszurdnak nevezte a döntést. A vezetősége azt is közölte, hogy eleget tesz a döntésnek, de a YouTube-on továbbra is aktív marad.
Az NEPLP indoklása szerint – olvasható a BBC beszámolójában – a határozat „a nemzetbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyekkel összefüggésben” született.
A már tavaly külföldi ügynöknek minősített Dozsgy TV adását Oroszországban márciusban, néhány nappal ukrajnai háború kezdete után blokkolták. Sok munkatársa már akkor elmenekült a hazájából, és elkezdett dolgozni azon, hogy máshol újraindulhasson a csatorna.
Mi az ára a valóságnak Putyin Oroszországában?
A 2008-ban indult csatorna eleinte csak szórakoztatni akart, de a putyini rendszer szorításával párhuzamosan mind inkább a sajtószabadság egyre magányosabb élharcosa lett.
A BBC azt is írja, hogy az NEPLP december elején már 10 ezer euróra megbírságolta a tévét, amiért olyan térképet mutatott be, amelyen az oroszok által önkényesen elcsatolt Krímet Oroszország részeként ábrázolták. Egy, a frissen besorozottak felszereléséről szóló riportban pedig „a mi hadseregüknek” nevezték az orosz haderőt. Ennek nyomán a csatorna kirúgta az egyik műsorvezetőjét, Alekszej Koroszteljovot.
A lett Állambiztonsági Szolgálat (VDD) a cikk szerint vizsgálódott az ügyben és többször figyelmeztetett „különféle veszélyekre, amelyek Oroszországnak a tevékenységét Lettországba áttett, úgynevezett független médiájából áradnak”. E veszélyek közé sorolták, hogy a médiumok képviselőinek kapcsolatai lehetnek az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatokkal, illetve hogy Lettország is céljává válhat az oroszok közbeszéd-befolyásolási kísérleteinek.
