Nehezményezik, hogy egy orosz emberi jogi szervezettel és egy fehérorosz aktivistával közösen kapták az elismerést.
A Nobel-bizottság az idei évben a fehérorosz, bebörtönzött emberi jogi aktivistának, Alesz Bjaljackinak, az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezetnek és az ukrán Szabadságjogokért Központnak ítélte oda a békedíjat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az összefogást és a nemzetek egységét szimbolizáló gesztussal a háború befejezését sürgesse.
Az ukrán elnöki hivatalban dolgozó Mikhailo Podoljak (képünkön) szerint azonban a díj megosztásával egy kalap alá veszik őket a többi posztszovjet országgal, ezzel pedig tulajdonképpen Putyinnak az invázió ürügyéül szolgáló narratíváját erősítik, miszerint az oroszok és az ukránok valójában egyazon néphez tartoznak. Podoljak bírálta az orosz és fehérorosz civil szervezeteket is, akik szerinte nem léptek fel elég aktívan az orosz megszállás ellen.
Nem lett volna probléma, ha a nyertesek külön-külön kapják meg a díjat – véli Olga Rudenko, a Kyiv Independent főszerkesztője, a közösen adott elismerés viszont nem szerencsés idén, amikor a két ország egy olyan háborút vív, amelyet az oroszok birodalmi ambíciói fűtenek. „Mintha a ’felnőtt’ nyugatiak bezárnának minket, gyerekeket egy veszekedés után a szobába, és ránk parancsolnának, hogy béküljünk ki” – fogalmazta meg az ellenérzéseit.
Többen az ukránok közül árulásnak élték meg azt is, hogy a Szabadságjogokért Központ vezetője, Oleksandra Matvijcsuk hajlandó volt ilyen feltételek mellett elfogadni a díjat. „Megértem az emberek reakcióját” – jegyezte meg a Politicónak Matvijcsuk. „De minden lehetőséget, minden díjat meg kell ragadnunk, hogy Ukrajnáról beszéljünk, hogy az igazságért harcoljunk.”
Hasonló véleményen volt a kollégája, Szasa Romancova is, aki nemrég egy lapunknak adott interjúban is beszélt a témáról. „Évek óta együttműködünk a Memoriallal, ahogy a feloszlatott fehérorosz Vjasznával is, akikkel a díjon osztozunk. Ezek a szervezetek nem hazájukat képviselik, hanem a köztünk lévő szolidaritást. Mi egész Ukrajnában gyűjtjük a feltételezett háborús bűnöket, de megszállt területekre nem mehetünk. Onnan a Memorial segít nekünk információkkal, amennyire még hagyják neki” – fejtette ki a HVG-nek.
A beszélgetést itt olvashatja el a teljes terjedelmében:
Szasa Romancova ukrán Nobel-díjas: Orbán Viktor, hogyan állhatsz a rossz oldalon?
A háború kitörése után biztonságba helyezte anyját és kutyáját, majd jelentkezett az ukrán hadseregbe. Nevetve mondták, folytassa csak a munkáját. Szasa Romancova most szombaton a Polgári Szabadságjogok Központjának ügyvezető igazgatójaként a szervezet elnökével együtt veheti át Oslóban a Nobel-békedíjat. Az ukrán civil aktivistával kijevi irodájában beszélgettünk jó és rossz oroszokról, magyarokról és a holttestek látványáról.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
