„Anyu, büszke lehetsz rám, majdnem mindenből ötösöm van” – újságolta nemrég Anna Bobrakovának nagyobbik fia. Ő 15 éves, öccse 12, mindketten ugyanabba a berlini gimnáziumba, felzárkóztató osztályokba járnak. Az úgynevezett „Willkommensklasse” szó szerinti fordításban azt jelenti „Légy üdvözölve! osztály", amely kifejezi, hogy Németország a bevándorló fiatalokat szívesen látja és támogatja. Az ilyen osztályokban mégis elkülönülten tanulnak a bevándorló hátterű diákok, legalábbis amíg németben el nem jutnak arra a szintre, hogy részt tudjanak venni a normál tanórákon.

„Ukrajnai gyerekek tanterme”: áll egy berlini iskolaépület graffitivel borított falára kifüggesztett cetliken.

REUTERS/Lisi Niesner

Anna a két fiával a háború kitörése után rögtön elmenekült. Szerinte az iskolai felzárkóztatás rendszere Németországban jól működik. Igaz, a kisebbik gyereke szorgalmas, a nagyobbikat kell csak noszogatni, még ha jó jegyei is vannak.

Gyakran mondom a gyerekeimnek, hogy ha nem igyekeznek eléggé a német iskolában, akkor vissza kell mennünk Ukrajnába. Ez mindig segít.

Egyre többen maradnának

„A háborús menekültek 50 százaléka maradni akar. Azt követően is, hogy ideiglenes védelmük lejár” – nyilatkozta a Deutsche Welle-nek Natalia Roesler, aki a bevándorlók oktatásával és társadalmi szerepvállalásával foglalkozó szervezetek szövetségi szintű szülői hálózatának (bbt) munkatársa. Az „ideiglenes védelem” Németországban két év, ami kétszer hat hónappal meghosszabbítható.

Novemberig több mint egymillió ukrajnai menekültet regisztráltak a német hatóságok. Körülbelül 35 százalékuk 18 év alatti, többségük általános iskolás. Mivel tanköteles korúak: tanítani kell őket.

Natalia Roesler örül az általános tankötelezettségnek. Eleinte a menekültek többsége abban reménykedett, hogy belátható időn belül hazatérhet. „Izgatottak voltak, jóformán a teli bőröndjükön ülve várták a fejleményeket. Ilyenkor a szülőknek nincs nagy kedvük német iskolába küldeni őket. Különösen, ha van ukrán nyelvű online oktatás” – mesélte.

Lerombolt iskola az ukrajnai Harkivban.

Sofiia Bobok/AA/picture alliance

Nem is sikerült minden Ukrajnából menekült gyereket beiskolázni, de így is körülbelül 201 ezren német iskolákba járnak. Az oktatásügy Németországban tartományi hatáskör, arra vonatkozóan sincsenek országos irányelvek, hogy milyen oktatást kapjanak a menekült gyerekek. A lakóhelyüktől függ, hogy egyből normál iskolai vagy felzárkóztató osztályba kerülnek. Van, ahol rögtön át lehet kerülni egy normál osztályba, ha elérik a nyelvi szintet. Máshol egy bizonyos időt mindenképp el kell ott tölteni – akár egy évet is –, függetlenül attól, milyen gyorsan haladnak a nyelvtanulással.

„Sok szülőt sokkol, hogy Németországban 16 különböző oktatási rendszer létezik.” – mondta Roesler.

Kritizált felzárkóztatás

Ukrajnában a német ugyanúgy választható nyelv, mint az angol. Ennek ellenére a Németországba menekült diákoknak eleinte komoly nyelvi nehézségeik vannak az iskolában. Ezért első ránézésre észszerűnek tűnik, hogy mindannyian külön felzárkóztató osztályokban kapjanak intenzív németnyelvoktatást. Sok oktatási szakértő szerint ez mégsem helyes.

Cirill helyett latin betűk. Nemcsak a beszélt nyelv idegen, hanem az írás is.

Waltraud Grubitzsch/dpa/picture alliance

„A nyelvoktatás fontos, ám a menekült gyerekek iskolán belüli elkülönítésének a gyakorlatban inkább negatív, mint pozitív hatásait érzékeljük” - állítja a berlini Evangélikus Főiskola szociológiaprofesszora, Juliane Karakayali. A felzárkóztató osztályok intézményével olyan párhuzamos rendszer alakult ki, amely nem integrálódik a normál iskolarendszerbe, és megbélyegzi a tanulókat. Mivel ezeknek az osztályoknak nincsenek rögzített tantervei, ezért többnyire a tanáron múlik, hogy mit és mennyit tanulhatnak a gyerekek.

Karakayali 2015-2016 óta elemzi a felzárkóztató osztályokkal kapcsolatos tapasztalatokat. A német iskolák – a drasztikus tanár- és helyhiány miatt – már így is teljesítőképességük határán működnek. „Ezeket a menekült diákokat egyszerűen bedugják valahová, aztán senki sem foglalkozik velük tovább perspektivikusan. A lényeg az, hogy ne rójanak plusz terhet az amúgy is szétzilált „normál” iskolai működésre”.

Az előbbi kritikát támasztja alá az RWI Leibniz Gazdaságkutató Intézet tanulmánya, amely szerint az általános iskolás korú menekült gyerekek tanulási hatékonysága jelentősen romlik, ha normál osztály helyett előkészítő osztályba járnak. A felzárkóztató osztályok diákjait ritkábban veszik fel a gimnáziumok is.

Ebben a drezdai felzárkóztató osztályban eltérő korú ukrajnai diákok tanulnak együtt.

Robert Michael/dpa/picture alliance

Nincs útmutatás

„Nem kapunk semmiféle iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan tanítsunk” – magyarázta a Deutsche Welle-nek a Baden-Württemberg tartományban tanító Sarah.A 27 éves pedagógus szeptemberi tanévkezdést követően egy felzárkóztató osztályban tanított vegyes korcsoportú, 6-12 év közötti ukrán gyerekeket. „Az iskolánkban működött még egy előkészítő osztály arab és török anyanyelvű gyerekeknek. De mivel sajnos túl kevés a tanárunk, össze kellett vonnunk a két osztályt.”

A mi tanóráinknak kevés közük van a normál iskolai órákhoz.

Kézzel-lábbal és Google fordító segítségével magyarázok” - mesélte a pedagógus.

„Az alapszintű, felzárkóztató nyelvoktatás a német és a matematika tantárgyak keretében zajlik. A baj az, hogy a tanulók túlságosan messze vannak egymástól korban.” Emiatt a tanárnő kénytelen minden gyereknek személyre szóló feladatsorokat készíteni, amelyeket meg kell oldaniuk és be kell adniuk.

Gyerekrajzok – német és ukrán zászlókkal, piros szívekkel.

REUTERS/Lisi Niesner

Sarah meggyőződése, hogy a gyerekek sokkal gyorsabban és jobban tanulnának, ha rövid, két-három hetes felkészülési időszak után máris csatlakozhatnának a normál osztályokhoz. „A felzárkóztató osztályokban a diákok egymás között maradnak, és természetesen csak a saját nyelvükön beszélnek” – magyarázta. Szerinte megoldást jelenthetne, ha ukránul beszélő tanárokat vennének fel az iskolák, akik együtt tarthatnák az órákat a német pedagógusokkal.

És Magyarországon?

Az ukrajnai háborús menekült gyerekek problémáit jól ismeri Kristina Kocyba is, aki Budapesten az ELTE-n német nyelvi lektor, és a vezetésével indult el a tanszéken március közepén az első magyarországi iskola menekült ukrán gyerekeknek és felnőtt kísérőiknek – édesanyáknak és nagymamáknak. Az ELTE Pop-up Schoolban ELTE-s egyetemisták tanítanak magyart, angolt, és az alaptantárgyakból vannak szakos ukrán tanárok is. Időközben az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumától kaptak helyiségeket, és két volt diákjukat szeptembertől átvette a gimnázium. Jelenleg 20-25 diák és 30 felnőtt jár az óráikra. Az a fluktuáció, ami a kezdetekre igaz volt, mára megszűnt,

a családok legalább addig itt terveznek maradni, amíg vissza nem térhetnek Ukrajnába.

„Papíron Magyarországon minden rendben van, hiszen az iskoláknak szeptembertől kötelességük volt felvenni az ukrajnai menekült gyerekeket. De hogy miként sikerül az oktatásuk, hogy érzik magukat, hányan vannak azok, akik nem vesznek részt a formális oktatásban, erről nem beszél senki” – mondta a DW Magyar-nak Kristina. Főként a tinédzser korosztályban vannak sokan, akiket nem lehet elérni, inkább az ukrán online oktatást választják, és nincs semmi kapcsolatuk a vendéglátó országgal, ami pszichésen is nagyon leterhelő.

Kristina emiatt azzal is egyetért, hogy normál osztályban sokkal könnyebben megy a beilleszkedés és a nyelvtanulás is. Így akár az szerencsés is, hogy Magyarországon nincsenek külön felzárkóztató osztályok. 2015 után a migrációs politikának megfelelően azonban az integrációs kurzusok is teljesen eltűntek – hiányoznak is a hungarológusok és a magyar nyelvtanárok a rendszerből. Az pedig, hogy ki milyen támogatást kap a magyar iskolákban, nagyon változó és tanárfüggő.

Kristina a legnagyobb problémának mégis a gyerekek hármas leterheltségét érzi: járnak a rendes iskolába, hetenként többször eljönnek hozzájuk angolt tanulni, ukránul irodalmat vagy matematikát tanulni és találkozni a menekülttársaikkal, a hétvégén meg a többi délutánon pedig részt vesznek az ukrán online oktatásban, hogy ott se maradjanak le.

Miközben lelkileg teljesen kész vannak, még ha erősnek is próbálják mutatni magukat, különösen a fiúk.

Arról nincsenek megbízható adatok, hogy hány ukrán gyerek jár jelenleg magyar iskolába. Az ENSZ Regionális Menekültügyi Főbiztossága adatai szerint 2022. decemberben 32 ezer ukrán állampolgár kapott menedékes státuszt, akiknek a fele lehet kiskorú. Az elmúlt tanév végén tankerületi adatok szerint 1385 tanulói jogviszonnyal rendelkező, Ukrajnából érkezett menedékes tanult 488 tankerületben. Azóta a számuk több százzal, esetleg egy-két ezerrel nőhetett – de még így is nagy a látencia és valószínűleg az iskolai oktatástól távolmaradók száma. (És itt csak azokról beszélünk, akik már kaptak menedékjogi védelmet.)

A nagy probléma: tanárhiány

Az ukrán menekült gyerekek iskolai integrációjának a problémáit persze nehéz kezelni, ha Németországban és Magyarországon is nagy a tanárhiány. Az előbbiben 30 ezerre becsülik az oktatási rendszerből hiányzó pedagógusok számát, nálunk az alacsony fizetések miatt nem is várható megfelelő mennyiségű utánpótlás.

Szükség lenne ukrán anyanyelvű oktatókra is. Míg Ukrajnában a tanároknak csak alapdiplomát (BA) kell szerezniük, addig Németországban ehhez hozzájön még a mesterképzés és az iskolai gyakorlat is. Utóbbi 18 hónapot vesz igénybe. Ezeken az alapkövetelményen egyelőre nem is akarnak Németországban változtatni. A német iskolákban foglalkoztatott mintegy 3000 ukrán tanár olyan státuszban dolgozik, mintha nem lenne semmilyen pedagógiai végzettsége, ennek megfelelően alacsonyabb fizetésért.

Szerző: Sabine Kinkartz. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette. Címlapkép: Reuters/Lisi Niesner

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.