Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A másfél éve indult, Ukrajna elleni invázió ellenére a Nobel Alapítvány idén meghívta a Nobel-díj 2023-as átadójára Oroszország, Fehéroroszország, valamint az Oroszországot Ukrajna ellen nyíltan hadianyaggal támogató Irán képviselőit is – írja a BBC. 2022-ben a három ország közül egyik sem vehetett részt a rendezvényen.
Az alapítvány közleménye szerint azokat is igyekeznek bevonni, akik amúgy szerintük sem értenek egyet a díj alapértékeivel.
Svédországban az eset már most némi felzúdulást váltott ki: van olyan EP-képviselő, aki rendkívül helytelennek nevezte, hogy a három ország ott lehet a meghívottak listáján. A hat Nobel-díj közül ötöt Stockholmban fognak átadni, a Nobel-békedíjat azonban Oslóban fogják.
Tavaly Oroszország és Fehéroroszország az ukrajnai invázió miatt nem kapott meghívást, Irán viszont nem az ukrajnai háborúban játszott szerepe miatt nem küldhette el nagykövetét az eseményre, hanem azért, mert Teherán az utóbbi években módszeresen tiporja el az emberi jogokat, sőt, az ENSZ szerint a rezsim emberiség elleni bűncselekményeket követhetett el a tavaly őszi tüntetések brutális szétveretésével.
