Megkezdte a francia parlament egy olyan törvénytervezet vitáját, amellyel rehabilitálnák azt a több ezer embert, akit 1982-ig a homoszexualitás vádjával elítéltek, valamint elismernék az állam felelősségét a meghurcolásukban.

„Ez egy szimbolikus törvényjavaslat, amelynek célja, hogy jóvá tegye az akkori társadalom által elkövetett hibát" – mondta az AFP hírügynökségnek Hussein Bourgi, a tervezetet beterjesztő szocialista szenátor.

A javaslat, amelyet a baloldali pártok mellett a centristák és a jobbközép Köztársaságiak is támogatnak, szerint Franciaország elismerné, hogy diszkriminációs politikát folytatott a homoszexuálisokkal szemben 1942 és 1982 között a büntető törvénykönyv két cikkelye alapján. Ezek közül az egyik specifikus beleegyezési korhatárt állapított meg a homoszexuális kapcsolatokra vonatkozóan, a másik pedig súlyos szankciót írt elő két azonos nemű személy által elkövetett közszeméremsértés esetén.

Ezeknek a törvényeknek „sokkal súlyosabb következményei voltak, mint azt ma el tudjuk képzelni. Megtört embereket, akik közül egyesek elvesztették a munkájukat, másoknak el kellett hagyniuk a várost, ahol éltek" – hívta fel a figyelmet a szenátor.

A törvényjavaslat szerint független bizottságot is létrehoznak, amely az egykori elítélteknek 10 ezer euróig terjedő kártérítést állapíthat meg.

A tervezet benyújtását a Le Monde című napilapban egy tavaly közölt riportsorozat ihlette, amely arról a korszakról szólt, amikor a homoszexualitás három év szabadságvesztéssel volt sújtható.

A szenátus kutatócsoportja szerint 1945 és 1982 között több mint 10 ezer embert ítéltek el homoszexualitás miatt, kilencven százalékukat letöltendő szabadságvesztésre. Az elítéltek harmada házasságban élt, negyedüknek gyereke is volt.

A homoszexualitás büntethetőségének eltörlése ellentmondásos történet Franciaországban, ahol Európában elsőként szüntették meg még 1791-ben a homoszexualitással kapcsolatos szabálysértési tételeket. A francia forradalom vívmányát aztán a náci Németországgal kollaboráló Vichy-rezsim megkérdőjelezte, és 1942-től ismét büntethetővé tette, majd 1945-ben a második világháború utáni első kormány azt megerősítette, 1960-ban pedig a parlament tovább szigorította a törvényi szabályozást. A meleg emberekkel szembeni diszkriminációs intézkedéseket Francois Mitterrand államfővé választását követően, 1982-ben a baloldali kormány törölte el.