3,14

– ez egy mindenkinek ismerős szám. Pontosabban csak kerekítés: a matematika egyik leghíresebb számának, a π-nek (pí) a két tizedesig kerekített értéke. (Az irracionális szám értéke valójában egy végtelen tizedes tört, amiben a nulla, az 1 és 4 után, eddig úgy százbillió darabig számolták ki a számjegyeit a szuperszámítógépek.)

De, hogy ne ijedjen meg senki az idedobált matematikai kifejezésektől, gyorsan idebiggyesztjük azt is, hogy a π annyira menő szám (még ha irracionális is), hogy például klasszikus zenei művek, filmek, versek ihletője volt, és popdal is született róla:

2019 óta pedig március 14. a matematika világnapja, és persze ez a nemzetközi pí-nap.

Érdekesség még, hogy nemcsak Albert Einstein születésnapja március 14., hanem a popkultúrára is jelentős hatást gyakorló másik sztártudós, Stephen Hawking halálának dátuma is egyben (2018. március 14-én hunyt el).

Korábban a hvg.hu-n sorozatot közöltünk arról, miért is olyan mumustárgy a matematika, és hogyan lehetne közelebb hozni, kevésbé félelmetessé tenni a diákok (és tegyük hozzá: a felnőttek) többsége számára. Ennek a cikksorozatnak az egyik interjúját a tavalyi pí-napon hoztuk le, amikor is Juhász Péter matematikatanár, az élményszerű matematika egyik kidolgozója fejtette ki gondolatait a matek megszerettetéséről.

Nem felejtkeztünk meg az interjúban a 𝛑 számról sem. Mint Juhász mondta, a kör területét és kerületét általános iskolában megtanulják a gyerekek, tehát már ekkor találkozik mindenki ezzel a számmal.

„Az, hogy a kör kerületének és a sugarának viszonya ugyanaz, bármekkora körről is van szó, még hagyján, de hogy az ebben meghatározó szereplő szám, a 𝛑 egy irracionális szám, az már egy nehéz dolog. Maga az irracionális szám fogalma sem egyszerű. Nem véletlen, hogy azt csak a XIX. században sikerült bebizonyítani, hogy a 𝛑 irracionális. Az pedig egészen fantasztikus, hogy mennyi helyen előkerül a 𝛑, ahol nem gondolná az ember. Az rendben van, hogy van ez a geometriai fogalom, de a számelméletben, az algebrában, az analízisben, a valószínűségszámításban is előkerül. Azt érzi az ember, hogy ez valami központi jelentőségű szám. Szimbólum lett a 𝛑.”

Hozzátette: vannak a 𝛑-versek, amikor a szavak annyi karakterből állnak, amennyi a 𝛑 aktuális tizedesjegye.

Hajós György 1952-ben mutatta be ezt a pí-verset, ami 30 tizedesjegyet ad meg versformában. (A szavak ennyi betűből állnak sorban: 3,141592653589793238462643383279.)

„Bír-e, érez-e ember nyugalmat,
Ha lelkét nehéz bús emlék zaklatja.
Szüntelen felhőbe burkolózó idő az,
Ami változni ámha akarna se tudhat,
Mert azt nem írhattya már le halandó kívánsága.”

De megszólaltatható nem csak popzenében: szörnyű a fülnek, de ez talán jól kifejezi az irracionalitást.

Ha viszont zeneértő veszi kézbe, akkor ez is élvezhető:

Március 14-e tehát a nemzetközi pí-nap, de van egy nem hivatalos napja is ennek a számnak, a július 22. Hogy miért? 22-ben a 7 megközelítőleg 3,14-szer van meg.