A női intimplasztikai beavatkozások száma világszinten megduplázódott az elmúlt évtizedben, elsősorban esztétikai okok miatt – írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
Az intézmény kutatói publikáltak egy új tanulmányt, amelyben az alkalmazott műtéti eljárásokat értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége szerint. A kisajakplasztika iránti igény 2012 és 2017 között 218 százalékkal, 2021-ig további 20 százalékkal nőtt. Az emlő-, az orr- és hasplasztika mellett a kisajak műtéti úton történő formálása, esetleges aszimmetriájának korrigálása az egyik legkeresettebb nőgyógyászati esztétikai beavatkozás a világon a beavatkozások számát tekintve.
A közlemény szerint ennek sok esetben funkcionális oka van – a külső nemi szervek anatómiája például irritációt okoz a fehérnemű viselésekor, bizonyos sportok végzésekor, intim együttlét során –,
a műtétet választók többsége mégis főként esztétikai megfontolások miatt keresi fel a nőgyógyászát.
2019-ben világszinten 164 ezer kisajakplasztikát végeztek, ez a szám mára azonban lényegesen magasabb lehet, hiszen csak az Egyesült Államokban 45%-os növekedést tapasztaltak ez idő óta – idézik Géczi András Mihályt, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársát.
A kutatók a ma elérhető valamennyi eljárást (klasszikus sebészeti, lézeres, rádiófrekvenciás) értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége alapján. Közel 3600 nő adatait összegezve megállapították, hogy alkalmazott módszertől függetlenül a kisajak-plasztikai beavatkozásoknál a szövődmények aránya elenyésző (kevesebb, mint 0,5 százalék). A páciensek elégedettsége ugyanakkor kimagasló (95 százalék), más plasztikai beavatkozásokkal összevetve is.
Annak megítélése, hogy szükség van-e beavatkozásra, szubjektív, és nem is létezik olyan objektív paraméter, ami alapján egyértelműen műtétet javasolnak – írják a közleményben.
A páciensek leggyakrabban partnerük javaslatára érkeznek, főként a fiatalabb, 18-25 éves korosztály
– mondja Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa.
A közösségi média és felnőttfilmes tartalmak szintén hatással lehetnek a döntésre. „Ezért is fontos, hogy vizsgáljuk a műtétek kimenetelét, hogy felesleges, esetleges szövődményekkel járó beavatkozásokra, melyekre más területen számtalan példát látunk, ne kerüljön sor” – magyarázza Géczi.
„A kisajakplasztika nem bonyolult beavatkozás, ráadásul nagyon magas arányban szövődménymentes”, hangsúlyozza Sára. A páciensek önértékelése és szexuális élete viszont olyan mértékében javul, hogy esztétikai szempontok alapján is dönthet mellette az orvos és páciens, teszi hozzá.
Mivel a műtét iránti igény várhatóan tovább növekedik a következő években, szükség lesz pszichológus bevonására, hogy indokolatlan beavatkozásokra ne kerüljön sor, hangsúlyozzák a szerzők.
Finanszírozottan Magyarországon a műtétet csak pszichológiai szakvélemény birtokában végzik el, ha esztétikai okokból dönt mellette valaki.
A nőgyógyászati plasztikai sebészet egyelőre nem része a tantervnek, de mivel az igény exponenciális nő, a szerzők szerint érdemes lenne bevezetni gyakorlati oktatásba. „Alapvetően veszélytelen beavatkozásról van szó, eljárástól függően rövid a műtéti idő, de a gyakorlat megszerzése időbe telik” – mondja dr. Sára.