szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Királysága első nagyszabású tengeren túli látogatásán visszatérően kísértett a múlt, de nagy eséllyel soha nem fogjuk megtudni, hogy III. Károly király személyesen mit gondol arról, hogy bocsánatot kell-e a kérnie a gyarmatosítás visszaélései miatt.

„Bassza meg a gyarmatát” – kiabálta magából kikelve a feltűnő akciókkal már korábban is hírnevet szerző szenátor, Lidia Thorpe Károly király és Kamilla királyné jelenlétében Canberrában, a brit királyi pár hétvégén zárult ausztráliai turnéjának az egyik fontos állomásán. A függetlenedési és jóvátételi sürgetések miatt az incidens – még ha kínos is volt – nem volt váratlan, Károly pedig készült a lehetséges kisiklásokra. Udvari források szerint királysága első nagyszabású tengeren túli turnéján – amelynek kedvéért nemcsak a hosszú utat vállalta, hanem orvosai jóváhagyása mellett a rákbetegsége kezelését is felfüggesztette erre az időre  – a kihívásokat nem akarták szőnyeg alá söpörni, nem is szólva arról, hogy ezek elől a problémák elől államfőként és a nemzetközösség vezetőjeként Károly nem is nagyon tud kitérni.

‘You are not my king’: Lidia Thorpe removed after heckling King Charles on Australia visit

Independent senator Lidia Thorpe has been removed from a parliamentary reception for King Charles and Queen Camilla in Canberra after yelling ‘this is not your land’ and ‘you are not my king’. Subscribe to Guardian Australia on YouTube and hit the bell to see new videos ► http://bit.ly/gdnaustraliasubs After King Charles finished his speech, Thorpe walked up the aisle towards the stage, yelling at the royal couple.

Más kérdés, hogy a magát őslakosként azonosító, egyébként angol és ír felmenőkkel is rendelkező Thorpe szenátor akcióján még a saját népe is megütközött, többen elítélték és méltatlannak nevezték, hogy a canberrai parlamentben az országba látogató királyi párral ordibált. Az őslakosok egyik képviselője pedig egyenesen kijelentette, hogy a szenátor sem az ő, sem a népe nevében nem beszél, de hozzátette, hogy a gyarmatosítással járó fájdalom és szenvedés hatásai a mai napit tartanak.

Ezzel egybecsengve Károly király a turné másik állomásán, a nemzetközösségi vezetők találkozójának otthont adó Szamoán arról beszélt, hogy a közös múlt legfájdalmasabb aspektusai ma is éreztetik hatásukat. A BBC „foglalkozási ártalomnak” nevezte azt a történelmi és politikai tényt, hogy a királyi család nem tudja lerázni magáról a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatának a kérdéseit. És ez hangsúlyosan jelen volt egy olyan találkozón, mint a múlt heti, ahol a nemzetközösség tagjaiként részt vevő országok egy része a mai napig küszködik a gyarmatosítás és a rabszolgatartás következményeivel.

A brit uralkodó kötéltánccal is felérő beszédében hangsúlyozta, hogy „senki sem tudja megváltoztatni a múltat”, de a nemzetközösség vezetői a történelemből tanulva megtalálhatják a „kreatív módját” a tartósan fennálló egyenlőtlenségek megszüntetésének. A BBC úgy tudja, a diplomatikus szóhasználat ellenére a szervezet vezetői közül többen szeretnének „értelmes párbeszédet” arról, hogy az Egyesült Királyságnak jóvátételt kell-e fizetnie a rabszolga-kereskedelemben játszott szerepe miatt.

A brit kormány és a brit monarchia 1500-tól kezdve több más európai nemzet mellett jelentős résztvevője volt az évszázadokig tartó rabszolga-kereskedelemnek. Történészek becslései szerint a brit hajók több mint hárommillió rabszolgasorban tartott afrikait szállítottak, főként a karibi és észak-amerikai gyarmatokra.

Nagy-Britannia ugyanakkor kulcsszerepet játszott a kereskedelem megszüntetésében is, mivel a Parlament 1833-ban törvényt fogadott el a rabszolgaság eltörléséről – jóval az előtt, hogy például az Egyesült Államokban így tettek volna.

Az uralkodóként mondott beszédeiben Károlynak nincs nagy politikai mozgástere, hiszen a mindenkori kormány álláspontját kell képviselnie, márpedig Keir Starmer miniszterelnök világossá tette, hogy a szamoai nemzetközösségi csúcstalálkozón sem bocsánatkérés, sem a jóvátételi kérdés nem lesz napirenden. Vagyis bármit gondoljon is Károly ezekben a történelmileg, politikailag, gazdaságilag és társadalmilag is kényes kérdésekben, bármennyire is hajlandó lenne akár jelképesen bocsánatot kérni a múltért vagy elköteleződni a jóvátétel mellett, nem teheti, ugyanis a kormány álláspontját kell képviselnie. Ugyanakkor államfőként ő a címzettje, a jelképes célpontja a jóvátételre irányuló felhívásoknak, a történelmi sérelmek kezelésének, ami sokszor kellemetlen helyzetbe hozza a királyt és a királyi család többi tagját is, különösen, ha egykori gyarmatokra vagy a rabszolgakereskedelemben érintett országokba utaznak.

Károly Szamoán megtalálta a módját annak, hogy miközben a rabszolgatartás örökségéről, következményeiről beszélt, egyszer sem említette magát a rabszolgatartást.

Tízezrek várták
Saeed KHAN / AFP

A problémával való hosszú együttélést jól jelzi az is, hogy amikor a canberrai parlamentben Lidia Thorpe szenátor torka szakadtából azt kiabálta, hogy „nem az én királyom!” és „bassza meg a gyarmatát!”, akkor a palota egyik tisztviselője szerint Károly király teljesen nyugodt maradt, megtestesítve a „keep calm and carry on” mottóját.

Az Egyesült Királyság még soha nem kért hivatalosan bocsánatot a rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért, bár 2007-ben Tony Blair volt miniszterelnök kijelentette: „Sajnáljuk”.

(Nyitóképünkön a Sydney-i Operaház Károly és Kamilla portréjával.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!