Nem Hrabóczki Dánielt tartja annak a történetnek a főszereplőjének, amelyre a nyilvánosságban „Gundalf-ügyként” utalnak – derült ki Felföldi József, debreceni milliárdos csütörtöki bejegyzéséből, amelyet a szívószálpápa saját elmondása szerint hosszas gondolkodás után fogalmazott meg a titkosszolgálati botrányról.
Bejegyzésében Felföldi azt írja, hogy az egész történetet olyan, mintha a Johnny English kémfilm-paródiák valamelyik jelenete lenne, csakhogy ez a paródia a „magyar valóság”.
Mint írta, szégyenkezve kellett ezt leírnia, mert
nem akarom, hogy ez legyen a mi valóságunk. Ez az elrontott vígjáték, ahol egy 19-20 éves fiatal srác teljesen hülyét csinál a magyar titkosszolgálatból.
Egy normálisan működő államban a titkosszolgálatok nem történeteket gyártanak (lehetőleg a propaganda igényeinek megfelelőket), hanem történeteket bontanak szét. Elemeikre. Minden részletnek utánamenve. Mert nem jól hangzó történeteket keresnek, hanem tényeket – fogalmazott.
Itt viszont valami egészen más esetet láthatunk, ahol elvileg egy fiatal srác – saját állítása szerint – felismerte, hogy milyen történetet „érdemes” elmondani. Milyen sztori az, ami működik. Mi az, ami beleillik abba a keretbe, amit a rendszer már amúgy is használ. És nem menekült ebből a helyzetből, hanem alkalmazkodott hozzá. Sőt, rájátszott – írta.
https://hvg.hu/itthon/20260330_gundalf-dezinformacio-titkosszolgalat-kihallgatas
Bár a milliárdos azt nem vitatja, hogy Hrabóczki Dániel – akit sokan egy zseninek, illetve hősnek tartanak – egy rendkívül különleges fiatalember, mégis inkább azt gondolja, hogy „ebben a történetben nem ő volt a mesterelme, hanem a magyar titkosszolgálat balfék és alkalmatlan”.
Felföldi szerint ráadásul ez önmagában csak egy kellemetlen történet, egy hiba lenne, amiért végül valakit a szőnyeg szélére állítanak, de a történteknek van egy sokkal súlyosabb szála is: az, hogy mi történt az információval.
Ha igaz, hogy az elhangzottak egy része államtitoknak minősült, majd később, akár szerkesztett formában mégis nyilvánosságra került, akkor itt nem egyszerű következetlenségről beszélünk. Hanem arról, hogy az állam saját maga relativizálja a szabályait – érvelt, hozzátéve, hogy egy normálisan működő demokráciában és jogállamban „az állam nem játszhatja azt, hogy valami egyszerre titok és kommunikációs eszköz”. Ráadásul tették mindezt olyan információkkal, amelyeknek a valóságtartalmát (külső személőként nézve) úgy tűnik, hogy meg sem próbálták ellenőrizni – folytatta.
Lehet, megspóroltak volna egy nagyon nagy arcvesztést így a választási kampány véghajrájában, ha mondjuk a nyomozóhatóságok nevükhöz híven nyomoztak is volna, és nem nyalnak be mindent, amivel egy kémtörténeteken szocializálódott fiatal srác megetette őket
– írta.
Felföldi szerint az, hogy mégis ez történt, azt jelzi, hogy a rendszerben egy adott információt értéke már attól függ, hogy mennyire használható kommunikációs célokra, valóságtartalma pedig másodlagos szemponttá válik. Egy ilyen rendszer pedig már nem azt preferálja, aki a legpontosabb információval dolgozik, hanem azt, aki legjobban érti a rendszer ízlését és igényeit.
És ezért nem Gundalf a történet főszereplője, ő csak egy erős visszajelzés arról, hogy valami nincs rendben azzal, ahogyan az állam az információkhoz viszonyul – vonta le a tanulságot Felföldi József, aki szerint ezek alapján a rendszerben nem ott vannak a szűrők, ahol lenniük kellene, és a kérdések sem azok, amelyeknek lenniük kellene.
„Mert egy jól működő rendszerben az igazság az az alap, amit mindenki egy emberként keres, amiért nap mint nap dolgozik. De ugyebár a miénk egyértelműen nem egy jól működő rendszer” – zárta posztját.
https://hvg.hu/360/20260401_hvg-nbsz-ah-rogan-antal-nni-szabo-bence-gundalf-hraboczki-daniel-direkt36-ukrajna-tisza-part-meszaros-lorinc
Nyitókép: Facebook / Felföldi József
