Az országos tiszti főorvos a HungaroMet előrejelzése alapján harmadfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére július 30. (csütörtök) 0:00 órától augusztus 4. (kedd) 24:00 óráig – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közleményében.
A HungaroMet hétfőn közölte, hogy az előrejelzés szerint a hét közepétől anticiklon húzódik Magyarország térsége fölé, amely fokozatosan válik a szubtrópusi eredetű forró levegő magjává, és a közelgő hőhullám a hétvégére újra „kemencévé” teszi a Kárpát-medencét.
A meteorológiai szolgálat hozzátette, még nem tudják pontosan meghatározni, hogy a hőhullám meddig tart majd, de azt írták, hogy mindenki élvezze ki a mostani időjárást, „mert a hétvégén epekedve várjuk vissza ezt, a hűvösnek most sem mondható időt”.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közösen figyelmeztetett arra, hogy a tartós kánikula jelentős megterhelést jelent az emberi szervezet számára, a hőterhelés legsúlyosabb következménye pedig a hőguta, amely életveszélyes állapot, ezért rosszullét esetén az érintettet haladéktalanul hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a test hűtését, és szükség esetén mentőt kell hívni.
A hőség okozta rosszullétek elkerülése érdekében lényeges a folyamatos folyadékpótlás, elsősorban víz fogyasztásával, és érdemes kerülni az alkoholt, a magas koffeintartalmú és a cukrozott italokat. Emellett ajánlották, hogy a legmelegebb – 11 és 15 óra közötti – időszakban lehetőség szerint mindenki tartózkodjon hűvös helyen, és mellőzze a megterhelő fizikai tevékenységet, illetve javasolt a lakások árnyékolása és éjszakai átszellőztetése, valamint a könnyű, világos színű ruházat, fejfedő és UV-védelmet biztosító napszemüveg viselése.
Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
