A közvélekedéssel szemben a vérplazma nem csak a kórházi transzfúziókhoz kell: gyógyszerek alapanyaga is. A vér folyékony részéből a többi között az immunvédekezésben szerepet játszó immunglobulinokat és véralvadási faktorokat állítanak elő. Az összegyűjtött alapanyagtól a kész gyógyszerig azonban az út az ipari feldolgozáson át vezet, ezért a bőséges hazai plazmagyűjtés és a biztos gyógyszerellátás nem ugyanaz. Ezt a különbséget az Európai Bizottság háttéranyaga is tükrözi: az adományozást és a gyűjtést a vérre vonatkozó szabályok, a készítmények előállítását a gyógyszerészeti jog rendezi.
Magyarországon a feldolgozás egy része is jelen van. A vérplazmában utazó és azzal kapcsolatos kutatásokra szakosodott Kedrion tájékoztatása szerint a Human BioPlazma gödöllői üzeme 600 ezer literes plazmafrakcionálási kapacitással rendelkezik, és immunglobulinok, valamint albumin köztes termékeit állítja elő. Vagyis a plazma összetevőinek szétválasztásával egy nemzetközi gyártási folyamatba kapcsolódik be. Az üzem hazai jelenléte azonban nem jelenti azt, hogy az itt feldolgozott alapanyagból készült gyógyszerek automatikusan a magyar kórházakba kerülnek.
A hazai szabályozás az Országos Vérellátó Szolgálat által gyűjtött ipari plazmára vonatkozóan igyekszik kapcsolatot teremteni a donor és a magyar beteg között: eszerint a feldolgozó gyártónak vállalnia kell, hogy az abból készített gyógyszerekkel indul az állami egészségbiztosító közbeszerzésén.
Hogy az ellátás az alapanyagon kívül másutt is elakadhat, azt egy magyar példa is mutatja. A magyarországi gyógyszerhatóság adatbázisában a Humaglobin Liquid immunglobulin-készítmény 200 milliliteres kiszerelésénél 2025 májusa óta hiányjelzés szerepel, forgalmazói piaci megfontolások miatt. Ugyanakkor az OGYÉI szerint más kiszerelés elérhető.
https://hvg.hu/360/20260611_hvg-tordai-attila-orszagos-verellato-szolgalat-veradas-bayerne-oroksege
Több plazma kell, de nem bármi áron
A gyűjtés növelésének közben emberi korlátai is akadnak. A plazmaadásnál a vér sejtes alkotóelemeit visszajuttatják a donor szervezetébe, így gyakrabban lehet ismételni, mint a teljes véradást. Magyarországon az OVSZ tájékoztatása szerint 365 napon belül akár 45 alkalom is lehetséges. Éppen ezért nem elegendő, ha minden központ csak a nála történt adományozásokat ismeri: a donor máshol is jelentkezhet.
Ezt a rést hivatott bezárni a 2026. januárban elindult Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter. A véradóközpontok ellenőrizhetik benne az utolsó plazmaadás időpontját, hogy az állomások váltogatásával se lehessen megkerülni az időkorlátokat. A magyar szabályok emellett a rendszeres ipari plazmaadóktól 365 napon belül legalább egy teljes véradást is megkövetelnek. A plazmagyűjtés ugyanis önmagában nem pótolja a kórházak működéséhez létfontosságú többi vérkomponenst.
A hazai központok és a gödöllői üzem tehát fontos részei az ellátásnak. A magyar önellátás mértékét azonban csak a teljes gyűjtés, a gyógyszerfelhasználás és a készítményekhez használt plazma eredetének együttes ismeretében lehetne megállapítani. Az áttekintett nyilvános forrásokból márpedig ezt nem lehetett megbízhatóan kiszámítani.
https://hvg.hu/360/20241126_guardian-veradas-verplazma-kelet-magyarorszag-egeszsegugy
A kereslet gyorsabban nő, mint a gyűjtés
Európai szinten jól látható a feszültség. Az Európai Gyógyszerügynökség szeptemberben frissített tájékoztatója több, vénásan vagy bőr alá adott immunglobulin-készítmény hiányát jelzi, amely várhatóan 2027 márciusáig tarthat. Az okok összetettek, köztük van a kereslet váratlan növekedése is. Az ellátási zavar több tagállamot érint.
Az olasz adatok megmutatják, hogyan kerülhet távolabb az önellátás akkor is, ha javul a gyűjtés. Az olasz nemzeti vérellátó központ szerint az immunglobulinok iránti igény 2014 és 2024 között 57 százalékkal nőtt. Közben a plazmagyűjtés is rekordokat döntött. Mégis az olaszországi donoroktól származó alapanyagból előállított gyógyszerek csak az immunglobulin-szükséglet 59 százalékát fedezték 2024-ben, a tíz évvel korábbi 62 százalékkal szemben.
Az önellátás ráadásul készítményenként eltér: ugyanebben az évben az albuminigény 76 százalékát fedezték az olasz adományok. Ezért félrevezető egyetlen számmal leírni egy ország „plazmaönellátását”. Attól, hogy a transzfúziókhoz elegendő plazma jut, a belőle gyártott gyógyszerekből még behozatalra szorulhat.
Spanyolországban ugyanez a versenyfutás rövidebb időtávon is látszik. Az egészségügyi minisztérium 2024-es jelentése szerint a feldolgozóiparnak átadott plazma mennyisége egy év alatt 2,3 százalékkal, mintegy 427 ezer literre nőtt. A kórházak jelentett immunglobulin-felhasználása viszont 9 százalékkal emelkedett. A feldolgozásra küldött plazmának alig 15 százaléka származott kifejezetten plazmaadásból; a többit teljes véradásokból nyerték ki.
A Grifols gyógyszergyártó a PULSE spanyol partnerének arról beszélt, hogy az új kezelési alkalmazások és a jobb diagnosztika is növelik az immunglobulinok iránti igényt. A több felismert és kezelt beteg tehát több gyógyszert igényel, miközben a cég szerint a donorok száma nem bővül ugyanilyen ütemben. A válasz így nem pusztán új gyárak építése: rendszeresen visszatérő, biztonságosan adományozó emberekre is szükség van.
https://hvg.hu/360/202333_matra_plazma_dubai_profit
Az amerikai kiesést Európa is megérezné
Európa a hiányzó alapanyag jelentős részét az Egyesült Államokból szerzi be. Az Európai Bizottság már a korábbi szabályozás értékelésekor a növekvő gyógyszerigényt és az amerikai plazmabehozatalt összekapcsoló függőségre figyelmeztetett. A behozatal biztosíthatja az ellátást, de egy nagy beszállító kiesésének következményeit is továbbítja az európai betegek felé.
Luciana Teofili, az olasz nemzeti vérellátó központ vezetője a PULSE együttműködésben készült, a Der Standard által közölt cikkben a világjárvány tapasztalatát idézte fel: amikor az Egyesült Államokban nehezebbé vált a gyűjtés, emelkedtek az árak. Értékelése szerint egy elhúzódó zavar már magát a gyógyszerek beszerzését is megnehezíthette volna. Az importfüggőség tehát akkor is kockázat, amikor a beteg még időben hozzájut a kezeléséhez.
Az ír példa azt is megmutatja, miért nem lehet gyorsan lecserélni a külső beszerzést. Az ír vérellátó a The Journal cikkében arról számolt be, hogy a teljes véradásokból származó plazma mellett külön plazmagyűjtési programot készít elő. A szervezet szerint azonban évekbe telhet, mire ez érzékelhetően javítja az önellátást. A központok, a személyzet és a rendszeresen visszatérő donorok hálózata nem áll elő egyik napról a másikra.
https://hvg.hu/360/20240910_szeretettel-erdelybol-romania-veradas-egeszsegugy
Kompenzáció járhat, ösztönzés nem
A több adomány megszerzése és az adományozók védelme közötti feszültséget az új uniós szabályozásnak is kezelnie kell. Az emberi eredetű anyagok minőségéről és biztonságáról szóló rendelet fő rendelkezéseit 2027. augusztus 7-től kell alkalmazni. Az önkéntes és térítésmentes adományozás marad az alapelv, de a tagállamok szabályozott kompenzációt engedélyezhetnek.
Ennek feltételeit és felső határát úgy kell meghatározni, hogy a pénzügyi semlegességre törekedjen: az adományozás ne okozzon anyagi veszteséget, de ne is váljon haszonszerzéssé. A szabályozás a kompenzáció reklámozását is tiltja az adományozást népszerűsítő kampányokban. Ez azért lényeges, mert az anyagi ösztönzés arra késztetheti a donort, hogy egészségi állapotáról információt hallgasson el, vagy túl gyakran adományozzon.
A rendelet emellett az adományozási gyakoriság ellenőrzését és a donor-nyilvántartások összekapcsolhatóságát is előírja. Az európai gyűjtés bővítése így ugyanahhoz a kérdéshez vezet vissza, amelyre az új magyar regiszter is választ keres: hogyan lehet több betegnek gyógyszert biztosítani anélkül, hogy az alapanyagot adó emberek egészsége látná kárát?
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében készült. A projektet az Európai Bizottság társfinanszírozza. Közreműködő újságírók: Lola García-Ajofrín és Andrea Muñoz (El Confidencial, Spanyolország), Magdalena Pötsch (Der Standard, Ausztria), Federico Caruso (OBCT, Olaszország), Martina Bozukova (Mediapool, Bulgária), Noel Baker (The Journal, Írország).
Nyitókép: AFP / WALTRAUD GRUBITZSCH
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
