Január 30-án hirdette ki első fokon jogerős ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, miszerint az Adidas sportszergyártó cég elbitorolta Oroszi László találmányának szabadalmi jogait.

A szabadalmat a cég két cipőjéhez, az Adidas Precision és az Adidas Mania modellekhez használta fel, amelyek 2000 és 2005 között a világ legkeresettebb futballcipői voltak – mondta a hvg.hu-nak Lantos Mihály, Oroszi szabadalmi ügyvivője.

A történet még 1998-ban kezdődött, amikor Oroszi László az akkor Tisza cipőgyárban kifejlesztette az úgynevezett irányítósávos futballcipőt, amelyet aztán nem sokkal később egy kölni futballcsapatnál is teszteltek. Az akkori szakvélemények nagyon pozitívak voltak a cipőről, ezért az Adidas képviselője még ugyanabban az évben Magyarországon járt, majd két párt is kért a feltalálótól.

Ezután sokáig semmi hír sem érkezett a cég részéről, majd 2000-ben Oroszi azzal szembesülhetett, hogy Franz Beckenbauer, a legendás német játékos az általa kifejlesztett cipőt tartja a kezében az újságok címlapján – csak épp az ő neve nem szerepel sehol.

Oroszi László az általa kifejlesztett, a Tisza cipőgyár által 1997-ben gyártott irányítósávos labdarúgócipőt, illetve a Predator Precision cipőt mutatja 2009.

MTI / Beliczay László

A per ezután vette kezdetét, Oroszi szabadalombitorlással vádolta a multinacionális céget. Az Adidas egyebek mellett azzal védekezett, hogy a megoldás nem volt új, és rá kizárólagos oltalmat nem lehetett alapítani. Az Adidas cipők az irányítósávokat Oroszi megoldáshoz képest módosított kivitelben tartalmazták. Lantos Mihály szabadalmi ügyvivő szerint kár volt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az oltalmi kört feleslegesen lekorlátozták, és az Adidas cipői ezen a korlátozott oltalmi körön kívülre estek, azaz Magyarországon kívül jogérvényesítésre nincs lehetőség. Így erre tekintettel csak Magyarországon lehetett pert indítani, mivel itthon a szabadalom egy hosszú megsemmisítési eljárás jogerős befejezése után érvényben maradt.

Az ítélet kihirdetése után a felek felvetették az egyezség lehetőségét, de Lantos elmondása szerint a felajánlott összeg töredéke volt annak, mint ami az ügyvivő szerint jogosan megilletné a feltalálót. Ezután nem volt értelme az egyébként is nyilvános részítélet titokban tartása, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla az Adidas Budapest Kft.-t az elégtétel adás keretében a részítélet nyilvánosságra hozására kötelezte. A szabadalombitorlást kimondó jogerős részítélet így erkölcsi győzelem egy multinacionális céggel szemben.

A szabadalombitorlás bebizonyításának folyamata 12 évet vett igénybe, ám a történet ezzel még korántsem ért véget. Az Adidas óriási hasznot húzott a két sportcipő forgalmazásából, de megfelelő külföldi jogvédelem hiányában csak a magyarországi értékesítés után lehet a per folytatása során anyagi igényeket érvényesíteni.

A feltaláló és képviselője kártérítési pert indít a cég ellen, a Népszabadságnak nyilatkozó Oroszi szerint a pontos összeget még nem lehet tudni, de több száz milliós összegről van szó. Lantos szerint azonban sajnos fennáll a veszélye, hogy a hosszúra nyúló pereskedés miatt az ügy elévült, és így a kártérítési per nem vihető végig. Korántsem biztos tehát, hogy Oroszi megkapja az őt illető anyagi kártérítést.

Az Adidas annyit közölt, hogy sajnálattal értesült a Fővárosi Ítélőtábla a Magyarországon 2002 és 2004 között értékesített  (a Predator modellcsaládhoz tartozó) cipőkkel kapcsolatos döntéséről. A bírósági ítélet tartalmát át kell tekinteniük, így jelenleg további nyilatkozatot nem tudnak közzétenni.