A négynapos munkahét gondolata még 1950-ben született meg Amerikában. Ezt Walter Reuther, egy amerikai szakszervezeti vezető dobta be először a köztudatba, ám sokáig visszhangtalan maradt. A válság után azonban újra beszélni kezdtek róla, és 2010-ben Virginia állam már engedélyezte is az állami alkalmazottaknak, hogy pénteken ne dolgozzanak. Ezt követően az amerikai vállalati szféra is felkapta az ötletet. Például Larry Page, a Google társalapítója szerint nem igaz az a dogma, hogy mindenkinek öt napot kellene dolgoznia, mert ezt a termelékenységi felmérések nem igazolják. Érdekes módon a milliárdosok is támogatják az ötletet, legutóbb Carlos Slim mexikói acélmágnás tett hitet a háromnapos munkahét mellett. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen gazdasági érvek szólnak a négynapos munkahét mellett.

Nagyobb termelékenységre ösztönöz

A legtöbb ember szerint a négynapos munkarend csökkenti a termelékenységet. A kutatások azonban pont az ellenkezőjét igazolják. Az American Online és a Salary.com felmérései szerint egy átlagos nyolcórás munkahéten minimum két óra kárba megy a személyes ügyeink intézése, illetve a netezés miatt. Egy négynapos munkahéten azonban szívesen feladjuk ezeket a szokásaikat. Még egy konkrét példa: Utah állam a válság idején engedélyezte az állami alkalmazottaknak a négynapos munkahetet, és döbbenten tapasztalták, hogy a termelékenység megugrott, és ezt az ügyfelek is visszaigazolták.

Kíméli a környezetet

Kevesebb áram, víz, fűtés kell a négynapos munkahéthez. Globális szinten ezek összeadódnak, és jelentősen mérsékelhetik a szén-dioxid-kibocsátást. Ráadásul kevesebb időt töltünk a csúcsforgalomban, így a stressz is kevesebb.

Boldogabbá teszi a dolgozókat

A szabadidő növekszik, az emberek több időt tölthetnek a családjukkal. Ez energiával tölti el őket, kipihentek és nyugodtak lesznek, így még koncentráltabban tudnak a munkájukkal foglalkozni. Kutatások szerint az emberek izgatottak és lelkesek lesznek, ha meghallják a négynapos munkahét gondolatát, mert ösztönösen tudják, hogy a munka és magánélet egyensúlyát így még kiegyensúlyozottabbá tehetik.

Egészségesebbé teszi a dolgozókat

A legtöbb munkavállaló szerte a világon, a nap közepén ebédidőben vagy a nap végén – csúsztatva az utolsó munkaórákat – megy orvoshoz. Meglehetősen ironikus, hogy talán éppen azért kell orvoshoz menniük, mert túl sok időt töltenek munkával, amitől kimerülnek, legyengül az immunrendszerük, és betegségeket kapnak el. Nem beszélve az elhízásról, a magas vérnyomásról, amit a mozgás teljes hiánya okoz. Az egészséges munkavállalók ezzel szemben kevesebbet mennek betegszabadságra.

Via