A téma nem új, azonban a kivitelezés módja újszerű lehet. Az EU már több mint egy évtizede létrehozta az 1500 fős harccsoportok rendszerét, amelyet soha nem alkalmazott, egyrészt finanszírozási viták, másrészt a politikai akarat hiányában. Matej Tonin, a soros elnökséget betöltő Szlovénia védelmi minisztere most azt mondta, a békefenntartó missziók nem rövid távú, hanem hosszú távú küldetések.
Ha körülnézünk a világban azt keresve, hogy mely missziók voltak sikeresek, akkor gyorsan megállapíthatjuk, hogy a demokráciát és a szabályokat azokban az országokban sikerült meghonosítani, ahol hosszú életű volt a jelenlét
– jelentette ki Tonin. A miniszter hozzátette, hogy az EU-nak van pénze és politikai szándéka ahhoz, hogy a következő években kiépítsen egy, az imént említettnél nagyobb és gyorsabban bevethető, gyorsreagálású erőt. Úgy véli, hogy ennek érdekében fel kell gyorsítani a döntéshozási mechanizmust, olyannyira, hogy már a következő hónapokban visszatérnek a miniszterek erre a témára és már jövő tavasszal szeretnék meghozni a végleges döntést. A közös akarat azonban még egyáltalán nem biztos, ezt sem a szlovén elnökség, sem pedig az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell nem tudta megígérni. Márpedig egy ilyen döntéshez egyhangúság kell – főszabály szerint. Az uniós alapszerződés 44. cikke lehetővé teszi ugyanis, hogy egy országcsoport vállalkozzon egy-egy ilyen feladatra, ebben az esetben értelemszerűen nincs tagállami vétó. Az év elején már volt egy kezdeményezés, amelynek keretében nyugat-európai országok kampányoltak a közös hadtest mellett. Azt a felhívást azonban – Csehország és Szlovénia kivételével – a kelet-közép-európai országok nem támogatták.
Az EU nem utolsó sorban azt szeretné mindezzel demonstrálni, hogy az USA-tól függetlenül is képes katonai feladatok ellátására.
