Nagyon sok téma szerepelt az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójának napirendjén, ezek közül talán arról folytatták a leghosszabb vitát, hogy milyen választ adjanak a fehérorosz vezetés lépéseire. Lukasenka elnök rezsimje ugyanis a Közel-Keletről és Afrikából migránsokat szállít Minszkbe, majd a fehérorosz-EU határokon átsegítik őket Lengyelországban és Litvániába. A külügyminiszterek abban maradtak, hogy a származási és tranzitországokkal folytatják a tárgyalásokat, valamint dolgoznak a megfelelő uniós válaszon. Ilyen például, hogy megtiltanák az uniós országoknak és cégeknek, hogy a fehérorosz légitársaságnak gépeket adjanak bérbe. Szó volt még többek között az Öböl-országokkal fenntartott kapcsolatokról, a miniszterek elismerték ezen partnerek kulcsfontosságú szerepét olyan külpolitikai kérdésekben, mint például az afganisztáni válság. Áttekintették a volt szovjet tagköztársaságokat érintő keleti partnerség programot is, amellyel összefüggésben decemberben csúcstalálkozót is tartanak. A külügyi vezetők egyetértettek abban, hogy

az EU továbbra is szorgalmazni fogja az olyan alapvető értékeket, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem.

Ugyanakkor az unió továbbra is a hosszú távú társadalmi-gazdasági fellendülésre összpontosít, ügyelve arra, hogy az fenntartható és befogadó legyen, és konkrét eredményeket hozzon az emberek számára. Része a programnak, hogy az EU oltásokkal, oltási bizonyítványokkal és a dezinformáció elleni küzdelemmel is támogatja ezen országokat.

A tanácsülés szünetében sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter, azonban úgy tűnt, hogy ő és Josep Borrell nem ugyanabban a teremben ültek. A külügyi főképviselő által elmondottakat egyetlen szóval sem említette a magyar külügyminiszter, ehelyett két olyan témáról beszélt, amelyik nem szerepelt sem a tanácskozás előzetes napirendjén, sem az ülés után kiadott összefoglalóban.

Szijjártó a következő ügyekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerinte a magyar nemzet biztonságát érintik.

A keleti partnerség jövője kapcsán Szijjártó beszámolója alapján a miniszterek az energiválságot is érintették. Ennek kapcsán azt mondta a külügyminiszter, hogy most látszik a jelentősége annak, hogy Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött Oroszországgal, a gázáremelkedések így nem érintik a magyar fogyasztókat. Azonban a szerződés aláírását követően Ukrajna heves, ellenséges politikai és kommunikációs kampányt indított Magyarország ellen és szuverenitásunkat megsértve az Európai Bizottságnál is panaszt tettek. Szijjártó Péter elmondása alapján azonban Josep Borrell külügyi főképviselő kijelentette, hogy teljesen jogszerű módon kötötte meg Magyarország ezt a szerződést.

A másik, csak Szíjjártó által említett fontos ügy Egyiptommal és a migrációval függ össze. A külügyminiszter a múlt heti V4-Egyiptom csúcstalálkozóra hivatkozva mondta, hogy

nagyra becsüljük, hogy 2016 óta Egyiptomból nem jött migrációs hullám.

Ezért az EU ismerje el ezt a teljesítményt, az Egyiptom számára jóváhagyott 120 millió eurós támogatást juttassák el minél hamarabb, hogy a határvédelemhez szükséges eszközöket megvásárolhassák és hívják össze az Egyiptom-EU társulási tanácsot – áll a magyar elvárások között.

Végül újságírói kérdésre a labdarúgásról is beszélt, a Times ugyanis azt írta, hogy Magyarországon gondot jelent a futballhulliganizmus és ez összefüggésben van a kormány bevándorlásellenes politikájával. Szijjártó azt a meglehetősen félreérthető választ adta, hogy

Minden tisztelet mellett, de senki sem veheti komolyan, hogy az angolok minket futballhulliganizmusból oktassanak ki

- majd hozzáfűzte, hogy aki ezt vitatja, az először nézzen meg egy magyar és egy angol meccset.