Mindennek Beata Szydło volt lengyel miniszterelnök, jelenlegi EP-képviselő, a kormányzó Jog és Igazságosság politikusa adott hangot. Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette: 700 ezer eurót biztosítanak a határon rekedt, kiszolgáltatott emberek számára. Ebből 200 ezer eurót különítettek el a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) számára. Az IFRC ebből a forrásból nemzeti társaságát, a Fehéroroszországi Vöröskeresztet támogatja a legszükségesebbekkel, beleértve az élelmiszert, a higiéniai készleteket, a takarókat és az elsősegélynyújtó felszerelést. Az EU további 500 000 eurós humanitárius finanszírozást mozgósított, és jelenleg is kapcsolatban áll humanitárius partnerszervezeteivel az alapok felhasználása érdekében. „A segélyeket pártatlanul juttatják el az érintett lakossághoz, tekintet nélkül fajra, etnikai csoportra, vallásra, nemre, korra, nemzetiségre vagy politikai hovatartozásra” – szögezi le az Európai Bizottság közleménye.

Beata Szydło szerint azonban mindez Aljakszandr Lukasenka javára válik. „Ez egy rossz és teljesen meggondolatlan gesztus, különösen azért, mert az EB nem nyújtott valódi segítséget több száz politikai fogolynak Fehéroroszországban” – kapcsolta össze a két ügyet a lengyel politikus. Szydło a belorusz vezetés (és Oroszország), illetve Angela Merkel kapcsolatfelvételét is élesen bírálta, mert szerinte ezzel az uniós szabályokat megsértve tárgyalt a német kancellár Moszkvával és Minszkkel.

Ez a viselkedés a történelem legrosszabb pillanataira emlékeztet, amikor a közép-európai országokat a politikai kereskedelem puszta tárgyaként kezelték

– emlékeztetett Beata Szydło.

The EC’s allocation of €700,000 to help the migrants – migrants that Belarus put on the border – is an activity that benefits Lukashenka. It is a bad and utterly thoughtless gesture, especially as the EC hasn’t provided real help for hundreds of political prisoners in Belarus.

— Beata Szydło (@BeataSzydlo) November 18, 2021

Az Európai Bizottság szóvivője tagadta, hogy megváltozott volna az EU Fehéroroszországgal kapcsolatos megközelítése. A tavalyi elcsalt elnökválasztás után az unió ugyanis kijelentette, hogy nem ismeri el legitim vezetőnek Aljakszandr Lukasenkát. Jelenleg tulajdonképpen nincs hivatalos fehérorosz partnere az EU-nak, tárgyalások csak „technikai szinten” (vagyis nem a politikai vezetők szintjén) folynak. Sőt, az EU már az ötödik szankciós csomagját készíti elő, amelyben már a migránsok határra történő utaztatása miatt is büntetőintézkedéseket fognak kiszabni személyekre és entitásokra. Lukasenkát már egy korábbi csomagban beutazási tilalommal és az EU-ban esetlegesen fellelhető vagyonának befagyasztásával sújtották.