Járóka Lívia a szükséges számú európai parlamenti képviselőnél jóval több támogatásával, egyedüli magyar jelöltként indul az Európai Parlament alelnöki tisztségéért - írta közleményében a Fidesz EP-delegációja kedden délben. Idézték Járóka Líviát, aki ezek szerint a következőket mondotta nekik:

Meggyőződésem, hogy a közelmúlt nehézségeire együttműködéssel, a legkiszolgáltatottabbak bevonásával lehet megoldást találni. Fontos feladatomnak tekintem az európai demokratikus jobboldal erősítését is.

A parlamenti ciklus felénél szokásos tisztújításon mind a 14 alelnököt újraválasztják. Az első két és fél évben Járóka Lívia alelnök volt, sőt a DK-s Dobrev Klára is betöltötte ezt a pozíciót. Utóbbi jelezte, hogy nem kívánja megújítani alelnöki mandátumát.

Végső soron erre következtetésre jutott Járóka Lívia is, délután öt után pár perccel ugyanis újabb közlemény érkezett, amelyben azt írták, hogy

Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalép az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára.

A két közlemény közötti legfontosabb történés az volt, hogy délután fél ötkor kihirdették az alelnökválasztás első fordulójának eredményét. Itt a 18 jelölt közül Járóka Lívia kapta a legkevesebb szavazatot. Kilenc jelölt az első fordulóban megszerezte a szükséges többséget, a további öt helyre pedig a többiek pályázhatnak - a fideszes politikus nélkül.

Így vált biztossá, hogy nem lesz magyar alelnöke az Európai Parlamentnek, holott 2009 óta folyamatosan volt magyar politikus ebben a tisztségben, sőt, Dobrev Klára kivételével valamennyien a jobboldaliak voltak. Sorrendben a következő töltötték be ezt a posztot magyarként: Schmitt Pál, Tőkés László (ő romániai listáról jutott be), Surján László, Pelczné Gáll Ildikó, majd a már említett Járóka és Dobrev.

Amikor 2019-ben a Fidesz még az Európai Néppárt tagja volt és Járókát a Néppárt jelölte, akkor 349 szavazatot kapott és az első körben alelnökké választották. Most 169-en szavaztak rá.