“Ausztriában a más tagállambeli állampolgár munkavállalóknak gyermekeik lakóhelyétől függetlenül ugyanolyan családi támogatásokban és adókedvezményekben kell részesülniük, mint amilyenek az osztrák munkavállalóknak járnak, mivel az előbbiek ugyanolyan módon járulnak hozzá az osztrák szociális és adókedvezmény-rendszer finanszírozásához, mint az utóbbiak” – ezt állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Ausztriával szemben. Az osztrák szabályozás ugyanis úgy változott három évvel ezelőtt, hogy akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban tartózkodnak, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében kaphatják meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét. Magyarország esetében az úgynevezett “hozzáigazítási koefficiens” értéke 0,562.

Richard de la Tour főtanácsnok szerint a következő, migráns munkavállalókat érintő juttatásokra vonatkozó osztrák szabályozásról kell kimondani, hogy ellentétes az uniós joggal:

• családi támogatás,
• eltartott gyermekek után járó adókedvezmény,
• családi bónusz „plusz”,
• egyedüli keresőknek járó adókedvezmény,
• gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és
• tartásdíj után járó adókedvezmény.

Indokolása szerint az uniós jog ugyanis kifejezetten előírja, hogy az olyan családi ellátások, mint az osztrák családi támogatás és az eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, nem csökkenthető vagy nem módosítható arra hivatkozással, hogy a jogosult családtagjai valamely más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Ezen ellátások összegének a családtagok lakóhelye alapján történő meghatározása sérti az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.

Arra is hivatkozik, hogy ha a migráns munkavállaló társadalombiztosítási járulékot és adót fizet valamely tagállamban, akkor ugyanolyan ellátásokban kell részesülnie, mint e tagállam saját állampolgárainak.

A főtanácsnok azt az érvelést is elvetette, miszerint ezek a kifizetések veszélyeztetnék az osztrák szociális biztonsági rendszer pénzügyi egyensúlyát, mert a családi ellátások költségeinek mindössze 6 százalékáról van szó. Az igazi gond az, hogy a kifizetéseknek nincs megfelelő ellenőrzési rendszere.

A 3,8 millió ausztriai munkavállalóból már több mint 880 ezer külföldi útlevéllel rendelkezik, akik közül több mint százezren magyarok.

A főtanácsnoki vélemény nem köti a bíróságot, de az esetek túlnyomó többségében azzal megegyező ítéletek születnek. Az ítélet kihirdetésének időpontját még nem tűzték ki.

Ausztria egy soha életbe nem lépett uniós javaslat alapján döntött az indexálásról. A döntéssel szemben nem csak a magyar kormány, de az Európai Bizottság is az első pillanattól kezdve tiltakozott.

"Nem vagyunk élősködők" - üzenik az Ausztriában dolgozó magyarok a kancellárnak

Aggódnak a nyugat-dunántúliak, miután az osztrák kormány úgy döntött, megnyirbálná az Ausztriában dolgozó szülők Magyarországon élő gyerekei után járó családi pótlékot. Pánik helyett azonban egyelőre kivárnak, abban pedig egészen biztosak, hogy nem dolgoznának újra a határ magyar oldalán.