A döntésekről a megbeszélést követően Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára beszélt. Kiemelte:

a NATO nem tűr el semmilyen támadást a szövetségesek szuverenitása vagy területi integritása ellen.

Jens Stoltenberg elmondta: a NATO már aktiválta a védelmi terveit a szövetség érdekében, fokozta a készültséget, és az Atlanti-óceán mindkét partjáról csapatokat telepített.

Jelenleg világszerte szövetséges katonák százezrei vannak fokozott készültségben. Százezer amerikai katona van Európában, akik közül körülbelül 40 ezren közvetlenül NATO-parancsnokság alatt szolgálnak, főként az észak-atlanti szövetség keleti részén.

A tagállamok védelmi miniszterei megbízták a katonai parancsnokokat, hogy dolgozzanak ki hosszú távú terveket a szárazföldre, a levegőre, a tengerre, az űrre és a kibertérre is. Jens Stoltenberg aláhúzta, hogy ennek az újfajta készültségnek lényegesen több erőt kell összpontosítani a keleti határszakaszokra. Az újfajta védekezés és elrettentés tartalmazza, hogy több előre telepített felszerelést vonultat fel a NATO, növeli a szövetséges légierő nagyságát és megerősíti az integrált lég- és rakétavédelmet.

Ezenkívül gyakrabban és nagyobb létszámmal lesznek hadgyakorlatok is. Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy beruházások növeléséhez a szövetségeseknek legalább a GDP-jük 2 százalékát kell a védelemre fordítani.

A védelmi miniszteri találkozón nem csak a harminc tagállam képviselője vett részt, hanem a semleges Finnország és Svédország, illetve Grúzia és Ukrajna képviselője is.

Jövő héten csütörtökön a tagállamok vezetői rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, amelyen részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.