Az uniós törvényhozás Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügy Bizottságának vendége Didier Reynders uniós biztos volt, akit a magyar jogállamiságról, azon belül is az LMBTQI-közösség helyzetéről kérdeztek. A biztos elmondta, hogy Magyarországgal szemben számos eljárás folyik, kezdve az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárástól, a kötelezettségszegési eljárásokon keresztül egészen az uniós pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmus tervezett aktiválásáig. Kiemelte, hogy jogsértési eljárásban vizsgálják a melegeket a pedofilokkal összemosó magyar törvényi szabályozást, illetve azt az esetet, amely a Meseország mindenkié című könyv megkülönböztető magyarázó szöveggel történő, kötelezően előírt ellátásával kapcsolatos.
A biztos szavait meglehetős kétkedés és elégedetlenkedés fogadta, a képviselők közül többen is azt kérdeztek, hogy mikor lesz érdemi fellépés a magyar kormánnyal szemben, mert a civil szervezetek támadás alatt állnak. Cyrus Engerer Málta képviselő arról beszélt, hogy a melegekkel való bánásmód terén
Orbán Viktor leghíresebb influenszerének, Vlagyimir Putyinnak a módszereit másolja.
A holland Sophie in’t Veld azt mondta, hogy belefáradt ezekbe a vitákba, és szeretné már azt látni, hogy a Bizottság nem valamilyen eljárásról, vagy újabb levélről, hanem határozott intézkedésekről beszél, mert miközben így telik az idő, “Putyin ügynöke - vagyis Orbán - megöli a civil társadalmat”. Szerinte ilyen kormányzásra nincs szükség az EU-ban.
Másrészről a spanyol VOX párt (a Fidesz szövetségese) képviselője Jorge Buxadé Villalba többek között azt mondta, hogy Magyarország demokrácia, ahol győzött a kormánypárt a választásokon, a sajtó pedig szabad és sokszínű. A magyarországi melegek pedig sokkal szabadabban sétálhatnak az utcákon, mint több nyugat-európai no-go zónában. A fideszes Hidvégi Balázs pedig úgy érezte, hogy Orwell 1984 című regényének jelenetei elevenednek meg az Európai Parlamentben. Hozzátette, hogy
a gyermeknevelésben nincs kompetenciája az EU-nak, az LGBTIQ-aktivistáknak pedig nincs helyük a magyar iskolákban és óvodákban.
A momentumos Donáth Anna az érvénytelen népszavazással összefüggésben úgy fogalmazott, hogy nem szabad ezt referendumnak hívni, mert ez a kérdéssor a kormány politikai eszköztárának része volt. Elmondta, hogy a választások óta öt meleg ismerőse költözött el Magyarországról és itt konkrét, megfogható emberi sorsokról van szó.
Didier Reynders a vitában többször is elismételte, hogy akkor, ha valamelyik pártnak többsége van a parlamentben, vagy a társadalomban, még nem szerez jogot arra, hogy a diszkriminációt megszervezze. Az igazságügyi biztos szerint a leghatékonyabb eszköz a kötelezettségszegési eljárás, mert ennek végén az Európai Bíróság mondja ki a végső szót, amely mindenkire nézve kötelező.
