Ennek érdekében két jogszabály-módosítást kezdeményeztek. Az egyiknek az a célja, hogy az uniós szankciós intézkedéseket egységesen ítéljék meg az egész EU-ban. Ennek a jogi szabályozása ugyanis tagállamonként eltérő, miközben magukat a szankciókat, vagyis az intézkedés alá vont személyek EU-ban fellelhető vagyonának elkobzását minden tagállamban végre kell hajtani. Azonban megfigyelhetők azok a szándékok, hogy ezeket a vagyontárgyakat az érintettek valahogy megpróbálják kimenteni, s erre egyes országokban könnyebben nyílik lehetőség, mint a másikban.

Az Európai Bizottság érvelése szerint a “korlátozó intézkedések megsértése” megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján egységesen lehet szabályozni. Vagyis a tagállamok többségében bűncselekménynek minősül, egyben különösen súlyos bűncselekmény, mivel a nemzetközi békét és biztonságot továbbra is fenyegetheti. Ráadásul egyértelmű határokon átnyúló kontextusa van, amely egységes uniós és globális szintű választ igényel.

A szervezett bűnözés nemzetközibbé vált. A szervezett bűnözői csoportok 70 százaléka ma már több országban működik

– mondta a javaslat indoklása során Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke. Ezt a szabályozást valamennyi tagállamnak el kell fogadnia ahhoz, hogy életbe léphessen.

A másik javaslat pedig arra irányul, hogy hatékonyabban lehessen visszaszerezni, elkobozni a bűncselekményből származó vagyont, ideértve az uniós vagyonelkobzással sújtott személyek javait is. Eszerint minden tagállamban úgynevezett vagyon-visszaszerzési hivatalt kellene felállítani, amelynek a tevékenységi körébe tartozik a befagyasztott, vagy elkobzott vagyon nyomon követése és azonosítása. Létrehoznának egy ezzel kapcsolatos eszközkezelő irodát is a tagállamokban annak érdekében, hogy a befagyasztott ingatlanok ne veszítsenek értékükből, lehetővé téve olyan befagyasztott eszközök értékesítését, amelyek könnyen leértékelődnek, vagy amelyek fenntartása költséges.

Az orosz inváziót követő szankciós intézkedések nyomon követésére az Európai Bizottság már hónapokkal ezelőtt létrehozta a „Befagyasztás és lefoglalás” munkacsoportot. Jelentésük szerint a tagállamok eddig 9,89 milliárd euró értékkel rendelkező befagyasztott eszközökről számoltak be és 196 milliárd euró értékben zároltak tranzakciókat.