Nagy nevek nyitották meg a Nemzetközi Szakértői Konferenciát Ukrajna Helyreállításáról, Újjáépítéséről és Modernizációjáról Berlinben. A G7 német elnökség képviseletében Olaf Scholz német kancellár, az EU részéről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kijevből élőben bejelentkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tartották a konferencia nyitó beszédéit. Nem ők az egyedüli magas tisztséget betöltő politikusok és nemzetközi szereplők a konferencián, Ukrajna és több más ország miniszterelnöke, nemzetközi intézmények képviselői és neves szakértők és civil szervezetek vezetői is személyesen jelentek meg a konferencián.

A cél az, hogy már most megkezdődjön az érdemi párbeszéd Ukrajna, a nemzetközi politikai közösség és a potenciális adományozók között arról, hogyan építhetik újjá az országot a háború után egy modern, fenntartható európai demokráciává, amely jó úton halad az EU csatlakozás felé. Először azonban az égető rövid és középtávú problémákat kell megoldani. Zelenszkij például azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy az élet visszaállhasson a normál kerékvágásba egyes területeken és megkezdődhessen az újjáépítés, meg kell állítani a folyamatos orosz pusztítást, ehhez pedig Ukrajnának effektív légvédelmi rendszerre van szüksége. Úgy tűnik, ez az ukrán kívánság valóra is válik, ugyanis Scholz nyitóbeszédében megígérte, hogy Németország egy megfelelő légvédelmi rendszert biztosít majd Ukrajnának.

A másik sürgető probléma, hogy a nehéz helyzetben lévő ukrán gazdaság nem tudja kitermelni például a katonák, pedagógusok és orvosok bérét, a nyugdíjakat és egyéb szociális kiadásokat. Ukrajnának havonta 3-5 milliárd euróra van szüksége ezen kiadások fedezésére, ami elengedhetetlenül szükséges az ország működéséhez. Erre a problémára Von der Leyen ajánlott fel segítséget, aki bejelentette, most tárgyal a tagállamokkal egy Ukrajnának folyamatosan biztosított, havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi segélyről. A bizottsági elnök hozzátette a teljes összeg

egyértelműen több mint amit egy ország vagy unió biztosítani tud, ezért mindenkire szükségünk van.

Von der Leyen szerint olyan erős gazdaságok mint az USA, Ausztrália vagy Japán is részt vehetnek a segítségnyújtásban és vállalhatják a havi kifizetések egy részét. A nemzetközi összefogásra annak fényében is nagy szükség lesz, hogy a háború már mostanáig hozzávetőlegesen 350 milliárd eurónyi kárt okozott Ukrajnában, és ez a szám napról napra nő. Scholz szerint Ukrajna újjáépítése

generációkon átívelő kihívás lesz,

de amennyiben jól csináljuk, Ukrajna modernebb és fenntarthatóbb állammá válhat, mint amilyen a háború előtt volt. Ezt a lelkesedést Von der Leyen is osztotta, aki szerint meg kell találni a “megfelelő felépítést” az ukrán helyreállításhoz. Szerinte

Ukrajna újjáépítési törekvéseinek szorosan kell kapcsolódnia az Európai Unióba vezető útjához.

A politikusok többször is hangsúlyozták az átláthatóság fontosságát a helyreállítással kapcsolatban, hiszen Ukrajna a háború előtt komoly korrupciós problémával küzdött, ami alááshatja egy helyreállítási terv sikerét. Pedig, ahogyan Zelenszkij is hangsúlyozta, Ukrajna sikeres helyreállítása hatalmas potenciállal bír az európai közösség számára. Az ország fontos szereplője lehet az élelmiszerbiztonságnak, modern ipari fejlődésnek, remek adottságai vannak zöld energetikai beruházásokhoz és bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik. Ezért is rendkívül fontos, hogy a szakértők az elkövetkező időszakban olyan helyreállítási tervet dolgozzanak ki Ukrajna számára, ami jobbá teheti az országot és kiaknázhatja a benne rejlő lehetőségeket.