Nemcsak politikusok beszéltek azonban erről a témáról, hanem megszólalt az egyik elhunyt kismama rokona is. Még ezt megelőzően Robert Biedron, a nőjogi bizottság elnöke azt mondta, hogy

Ez egy barbár jogszabály, amely áldozatokat követel. Az áldozatoknak arcuk és nevük van, hat olyan nőről tudunk, akik emiatt életüket veszítették.

Hozzátette, hogy százával lehetnek olyanok, akiket nem ismerünk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború miatt nagyon sok olyan ukrán nő is van Lengyelországban, akiket orosz katonák megerőszakoltak, de nem kapnak lehetőséget arra, hogy magzatelhajtást kérjenek.

Az abortusztilalom első ismert áldozatának, a 30 évesen elhunyt Izabela Sajbornak a sógornője Barbara Skrobol elmondta, hogy Izabelának volt egy 9 éves kislánya, nagyon szeretett utazni, más kultúrákat megmutatni a gyerekének. Fodrászként dolgozott, szerette a munkáját. Terhessége 22 hetében magzatvíz-elégtelenség miatt kórházba került, de az orvosok nem végezhettek rajta terhességmegszakítást. Azt mondták neki, hogy meg kell várni, míg megszűnik a szívhang.

Végül Izabela vérmérgezésben elhunyt a kórházban, ott, ahol segíteni kellett volna neki

– mondta Barbara Skrobol. A parlamenti tolmácsok is könnyeikkel küszködtek, amikor az hangzott el, hogy Izabela gyermeke, Maja levelet írt a már halott édesanyjának.

Nem hiszem el, hogy meghaltál

– állt a levélben, amelyet betettek a koporsóba. Maja azóta minden nap elmegy a temetőbe az édesanyjához. A lengyel állam egyébként semmiféle kárpótlást nem fizetett, azt ajánlották fel a családnak, hogy egy pszichológus foglalkozik velük, ha akarják. Nem akarták.

Kamila Ferenc jogász, a Nőkért és Családtervezésért Alapítvány ügyvédje arról beszélt, hogy Izabela esete sajnos nem egyedi. Hasonlóan járt a 34 éves Justina, 2 fiú anyja, a 32 éves Anja, vagy Marta. Valamennyien élettelen magzat miatt szenvedtek vérmérgezést és ez vezetett a halálukhoz.

A szakember kijelentette, hogy ezekben az esetekben nem egyszerűen hanyagság történt, hanem kifejezetten az abortuszellenes törvény áldozatai ezek a nők. A jogalkotó tárgyként kezeli őket, az orvosokat megfélemlítik, akik maguk sem tudják, hogy mit tehetnek és hogyan döntsenek. Így aztán általában túl sokáig várnak ara, hogy a magzat meghaljon, és ez a késedelem okozza az anya halálát.

A szabályozás velejárója az is, hogy egyre több gyerek születik súlyos rendellenességgel, amely a gyermek korai halálát okozza. Emiatt egyre kevesebb nő akar gyereket vállalni, az emberek pedig elveszítették a bizalmukat az egészségügyben.

A szakbizottság egy tényfeltáró küldöttséget is küldött Lengyelországba. A delegáció egyik tagja, a horvát Predrag Fred Matic megdöbbenten mesélt arról, hogy a családügyi minisztériumban semmilyen kérdésükre nem válaszoltak, csak azt mondták, hogy minden rendben van, és Lengyelország a legjobb hely a világon.

Teljesen bolondnak néztek minket és át akartak verni

– panaszolta.