Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a 9. uniós szankciós csomag kapcsán sikerült érvényre juttatni a magyar érdekeket, s így fognak tárgyalni róla a tagállami nagykövetek. Azt a külügyminiszter nem mondta, hogy Magyarország is támogatni fogja, ugyanakkor azt sem – ahogy arra korábban számos példa volt –, hogy élni fog a kormány a vétójogával.

A külügyiminiszter brüsszeli sajtótájékoztatójára ezúttal is csak kormánypárti médiumok munkatársait hívták meg.

Szijjártó azt mondta, hogy a legfontosabb az újabb szankciók kapcsán, hogy “a magyar nemzeti érdek ne sérüljön, és az energiabiztonság ne kerüljön veszélybe”. Kijelentette, hogy ezeket a szempontokat sikerült érvényesíteni, s ezek “a dolgok jelenlegi állása szerint nincsenek veszélyben”. A külügyminiszter kiemelte, hogy az energetikai témájú, vagy a nukleáris ágazatot sújtó büntetőintézkedéseket sikerült elkerülni. Hozzá kell tenni, hogy a csomagban már a javaslat bejelentésekor sem volt ilyesmiről szó.

Szijjártó Péter többször is megemlítette a béke szükségességét, mert szerinte a szankciók következtében a gazdaság öles lépteket tesz a recesszió irányába, és súlyos energiaválság ütötte fel a fejét az egész kontinensen.

A tél is keménynek ígérkezik, a világ vezető politikusai egyre sűrűbben utalgatnak a nukleáris fegyverek használatára

– mondta, sőt, szerinte Brüsszelben a viták állása szerint a helyzet tovább romlik, a békére való törekvés háttérbe szorul, marad a háborús retorika, és "nagyon nagy baj, hogy a kudarcot vallott szankciók uralják a közbeszédet".

Azt mindenesetre megjegyezte a külügyminiszter, hogy ugyan a szankciós listára rá fog kerülni 141 név és entitás, azonban voltak olyanok, akiket a magyar kormány kihúzatott. Neveket nem említett, de azt mondta, hogy ezek a nevek

a kommunikációs csatornák nyitva tartása szempontjából fontosak.

Ma a magyar kormány hozzájárult ahhoz is, hogy az úgynevezett Európai Békekeret költségvetését 2 milliárd euróval megnöveljék. Ez az az alap, amelyből a tagállamoknak megtérítik az Ukrajnába szállított fegyverek árát. A magyar feltétel az volt, hogy máshová, például a migráció ellen küzdő országoknak is jusson a pénzből, és minden költéshez egyhangú döntésre legyen szükség. Szijjártó cáfolta azokat a híreket, hogy ezt a költségnövelést a magyar kormány vétózta vagy blokkolta volna. Úgy fogalmazott:

nem blokkoltunk, csak tárgyaltunk.

A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy az ukránok nem tartanak igényt arra a 187 millió euróra, amelyet a magyar kormány küldött volna azért cserébe, hogy Magyarország nem vesz részt a 18 milliárd eurós uniós hitelnyújtásban.

A tagállamok megegyeztek abban, hogy – az ezirányú magyar vétót megkerülve – ha kell, akkor 26-os körben, Magyarország nélkül fogják a hitelt Ukrajnának bizosítani.

A külgyminiszteri értekezlet után a tagállamok nagykövetei ülnek össze, ahol többek között a magyar uniós forrásokról is szó lesz, sőt, döntés is várható.