Több mint kétórás eszmecserét folytattak az uniós állam- és kormányfők António Guterressel, az ENSZ főtitkárával. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint az Európai Tanács és a főtitkár hangsúlyozta az EU és az ENSZ közötti együttműködés fontosságát “korunk sürgető globális kihívásainak kezelésében”.
António Guterres, az ENSZ főtitkára volt a Brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozó vendége. A huszonhetek és a portugál politikus hangsúlyozták közös elkötelezettségüket a multilateralizmus mellett, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek áll, és megvizsgálták a szorosabb együttműködés lehetőségeit a békés, igazságos és fenntartható világ érdekében – fogalmaz a hivatalos tájékoztató.
A tagállamok megerősítették teljes elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmánya és annak alapelvei mellett, s kijelentették, hogy ezeket megsérti Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja. Megismételték azt a követelést, hogy az Orosz Föderáció haladéktalanul, teljesen és feltétel nélkül vonja ki katonai erejét Ukrajna területéről a nemzetközileg elismert határain belülre.
Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biodiverzitás csökkenésére válaszul az uniós vezetők és a főtitkár hangsúlyozták, hogy sürgősen meg kell erősíteni a globális választ a dekarbonizáció felgyorsításával és a természetalapú megoldások előmozdításával.
Nagy hangsúlyt fektettek a fejlesztések finanszírozására, ennek érdekében a multilaterális fejlesztési bankok reformját szorgalmazták, hogy “erősítsék szerepüket a globális kihívások kezelésében, miközben a hangsúly a szegénység felszámolásán marad”. Kiemelték továbbá a humanitárius segítségnyújtás növekvő finanszírozási hiányának orvoslásának sürgősségét, és támogatták az új és nem hagyományos humanitárius adományozók – köztük a nemzetközi pénzügyi intézmények – megkeresését.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
